Időről időre bizonyára elgondolkodunk azon, hogyan fogunk a jövőben kommunikálni a teszt- és mérőberendezéseinkkel. Képesek leszünk-e csatlakozni a GPIB műszerünkhöz? Felváltja-e egy másik busz a GPIB-t? Milyen új műszervezérlő interfészek jelenhetnek meg? Ezek mind kritikus kérdések napjaink mérnökei és kutatói számára

Az NI hosszú történelemmel rendelkezik a műszervezérlő interfészek használata területén. Sokféle műszervezérlő busztechnológiát láttunk már - különböző buszsebességekkel, késleltetéssel, csatlakozókkal, vezetékezéssel és árral - megjelenni és eltűnni az évek során. A GPIB azonban ténylegesen megmaradt az asztali műszerek PC-alapú vezérlő szabványaként, és még sokáig használni is fogják a teszt- és mérőrendszerekben az elkövetkező évek során.
"Egyszerűen csak működik" - ez a mérnököktől és kutatóktól legtöbbször kapott válasz, amikor megkérdezzük, miért a GPIB-t használják műszervezérlésre. A sokismeretlenes mérnöki világban megnyugtató a tudat, hogy mindig lehet számítani a GPIB-alapú rendszerek megfelelő működésére.
Pár évenként felbukkannak új műszervezérlő busztechnológiák, de ennek ellenére a GPIB marad a műszervezérlő rendszerek alapja, és kritikus áthidaló technológiául szolgál azoknak az alkalmazásoknak, amelyek többféle lehetőséget is kihasználnak a műszervezérlő buszok kínálatából. Az NI régóta elkötelezett a GPIB hosszú élettartama és a műszervezérlő alkalmazások alapvető sikere érdekében.

A GPIB újdonságai
Az NI 1976-ban - az ANSI/IEEE 488 szabvány bejelentésének hatására - kezdett GPIB termékeket fejleszteni, így a mérnökök és kutatók asztali PC-kről is képessé váltak műszereik vezérlésére, gyártótól függetlenül. Azóta a felhasználóktól és a műszerek forgalmazóitól begyűjtött visszajelzések alapján az NI aktívan fejlesztette a GPIB szabványt, valamint technológiát, és minden olyan összetevőt, amely számára szükséges a busz használata - az integrált áramköröktől a többplatformos interfészkártyákon át a firmware és API szoftverekig. Az elmúlt 30 év során ezek az együttműködési erőfeszítések segítették, hogy a GPIB egy bevált, könnyen használható vezérlőinterfésszé válhasson, sok-sok kedvező tulajdonsággal:

• több ezer GPIB műszer kapható
• más műszerinterfészekkel is kompatibilis szoftver (az NI-VISA és SCPI által)
• barátságos és igazán könnyen kezelhetőnek bizonyult
• kis késleltetés (kevesebb, mint 100 µs, ami jobb, mint az LXI és az USB)
• jó átviteli teljesítmény (max. 1,8 MiB/s sávszélesség IEEE 488 és akár 8 MiB/s HS488 protokoll használatával)
• rendkívül masszív kábelezés és csatlakozók
• nagy távolságú távvezérlés száloptikás hosszabbítók és Ethernet-to-GPIB vezérlők segítségével

Elkötelezettségünk továbbra is töretlen és erős a GPIB-s műszervezérlés fejlesztése iránt. Az elmúlt öt évben sok GPIB-s terméket újraterveztünk, új funkciókat adtunk hozzá, csökkentettük a fizikai méreteket, és új képességeket fejlesztettünk ki. Néhány fejezet az új GPIB termékek és fejlesztési eredmények területéről:

• Gigabit Ethernet-to-GPIB nagy sebességű vezérlők
• Az első PCI Express GPIB vezérlő bemutatása
• Nagy sebességű USB-to-GPIB vezérlő
• RoHS-előírásoknak megfelelő vezérlők, kábelek és integrált áramkörök
• Windows 7-kompatibilitás
• Mac OS X-kompatibilitás
• Solaris 9 és 10 kompatibilitás

Szoftver- és műszermeghajtó frissítések
A GPIB sikere és a következő évtizedben is folytatódó használata nagyrészt a széles körben elérhető szoftvereknek és műszermeghajtóknak köszönhető. Az NI LabVIEW egy műszervezérlő alkalmazások fejlesztésére is szolgáló ipari szabványszoftver, amelynek legújabb kiadása, a LabVIEW 2010 új műszervezérlési lehetőségeket tartalmaz, például a még intuitívabb és kifinomultabb Instrument Driver Finder (IDFinder) funkciót. Az NI szoftvermérnökök különálló csapata dolgozik azon, hogy több száz, különböző gyártótól származó műszerhez fejlesszen új meghajtókat. Ma, az NI Instrument Driver Network több mint 8500 meghajtót kínál, és lelkes fejlesztőcsapatunk kitartó munkával évente több száz újonnan megjelenő műszerhez készít vezérlőprogramot.
Ezenfelül továbbra is úgy látjuk, hogy az iparban a GPIB interfész használata manapság igen jelentős. A 2007-es év harmadik negyedében az új műszerek 80 százaléka rendelkezett GPIB interfésszel a vezető teszt- és méréstechnikai cégek által közzétett információk szerint.

Végezetül, a GPIB eszközmeghajtók fejlesztése és rendszeres frissítése folytatódik, igazodva az operációs rendszerek változásaihoz, hogy tetszőleges operációs rendszer és fejlesztőkörnyezet esetén is biztosítani tudjuk a GPIB sikeres használatát. A legújabb szoftverek és műszermeghajtó frissítések a következők:

• LabVIEW 2010 (Windows, Mac OS és Linux operációs rendszerekre)
• LabVIEW SignalExpress for Windows
• NI Measurement & Automation Explorer Version 4.7
• NI 488.2 Version 2.8 for Windows (Windows 7 (x86/64-bit) és Server 2008 R2 (x86/64-bit) kompatibilitással)
• NI 488.2 Version 2.4 for Sun Solaris (Solaris 10 kompatibilitással)
• NI-VISA 5.0.2, amely Windows XP és 7, Phar Lap és VxWorks RT OS, a legújabb Red Hat Enterprise Linux 5, OpenSuse 11.x, Scientific Linux 5.x, és Mac OS X 10.5, 10.6s támogatást tartalmaz

Új műszervezérlő busztechnológiák
Annak ellenére, hogy a GPIB-t az elmúlt 30 évben szinte kizárólagos műszervezérlő buszinterfészként használták az iparban, fontos megjegyezni, hogy egyetlen busz vagy technológia sem képes a legjobb teljesítményt és legegyszerűbb kezelést nyújtani a legalacsonyabb költség mellett. A GPIB mutatja ezeknek az elemeknek a legjobb kombinációját, azonban nem minden kategóriában a legjobb. Ezért fontos mérlegelni az alkalmazásspecifikus műszervezérlési igényeket a vezérlőbusz megválasztása előtt.
Az NI folyamatosan értékeli az új, műszervezérlő busztechnológiák jellemzőit, hogy javaslatokat tehessen a felhasználóknak és a meglévő GPIB interfészekkel történő együttműködést biztosítsa. A három új ígéretes műszervezérlő busztechnológia az USB, az ethernet és a vezetékes (cabled) PCI Express. Az USB-vezérelt eszközök jól alkalmazhatóak hordozható mérőrendszereknél, laptopon vagy asztali számítógépen történő adatnaplózásra, valamint gépjárművekben végezhető adatgyűjtésre, azonban a vezetékek hossza 5 m-re korlátozódik, és a csatlakozók sem elég tartósak. Az ethernet olyan, széles körben elosztott műszerek hálózatának létrehozására a legalkalmasabb, amely távoli hozzáférési lehetőséget igényel nagy földrajzi távolságokban. Érdemes tudatában lenni annak, hogy az ethernetátvitel rendelkezik a legnagyobb (és emiatt legrosszabb) késleltetéssel az összes műszervezérlő buszinterfész közül. Ez jelentős torlódásokat okozhat nagy sebességű alkalmazásoknál. A vezetékes PCI Express egy újonnan felmerült technológia, amely nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű interfészt ígér nagy sebességű műszervezérlési és adatmegosztási célokra, azonban a hozzá tartozó vezérlő és a kábelek többletköltséget igényelnek, a manapság használatos GPIB-hoz hasonlóan.
Összefoglalva: továbbra is a GPIB marad a domináns ipari szabvány általános célú műszervezérlésre, és még sokáig kielégíti a legtöbb mérnök mérési és automatizálási igényeit a következő években. A National Instruments elkötelezett a GPIB termékek támogatásában, és a következő évtizedben is folytatja a fejlesztéseket. Számíthatnak rá, hogy az NI a műszervezérlési opciók folyamatos fejlődésével egy időben továbbra is biztosítani fogja a szükséges információkat és termékeket. Erőfeszítéseink a gyakorlati műszervezérlési eljárások folyamatos fejlesztésére összpontosulnak, fenntartva a visszafelé kompatibilitást, a felhasználók jelenlegi fejlesztési beruházásainak védelme érdekében.

A National Instruments Hungary Kereskedelmi Kft. honalpja