Az Országos Elektronikai Klaszter tavaly novemberi megalakulását követően növekvő érdeklődés középpontjába került. Az alapító 10 fős tagság még decemberben 3 taggal gyarapodott:Bonn Hungary Kft.Cookson Electronics Kft.Szombathy Csaba egyéni vállalkozó

További érdeklődők vannak, és belépési szándék tapasztalható. Külföldi érdeklődés a Bajor Tudományos Kutatási és Művészeti Minisztérium, valamint a francia UBIFRANCE részéről merült fel, együttműködési szándékkal. A klaszter főbb programpontjai:

1. A hazai elektronikai iparról nincsenek naprakész hivatalos adatok. KSH és cégbírósági adatbázisra épült erőfeszítések tapasztalhatók (pl. HVG adatbázis a TOP500 cégről), amelyek szakmai szempontból kifogásolhatók (téves besorolás, tevékenységi körök hibás megnevezése stb.). Iparfejlesztés, térségfejlesztés esetén csak az önbevallásos rendszerre lehet építeni, érdekeltségi rendszer kialakításánál hibás következtetések vonhatók le. Pályázni kellene egy olyan egységes felmérés, adatbázis készítésére, amelynek alapján képet kaphatunk az általános helyzetről, a kimagasló teljesítményekről és a hiányosságokról. Óriási belső tartalékok vannak az információhiányból adódóan. A klaszter képességeinek külföldi kiajánlásában elsőrendű fontosságú a jó adatbázis.
2. Fórumot kellene teremteni a beszállítói partnerkapcsolatok kialakításának. A multinacionális cég elvárásai a beszállítók felé többnyire nagyon magas, de nincs pontos leírás erre, a kapcsolatok véletlenszerűen jönnek össze. A beszállításra vállalkozó cégek nem ismerik sokszor a követelményeket, csak azt, hogy nem felelnek meg, holott az igények ismeretében ismeretanyag, technológia, gép stb. vételével beszállítóvá válhatnának. Szakmai napok, szemináriumok, oktatás szervezésével fórumot kellene teremteni a kereslet-kínálat megismerésére.
3. Az elektronikai berendezések piacán az egyik legmagasabb hozzáadott értékű termékeket (>85%) az intelligens készülékek jelentik. A beépített intelligenciát beágyazott elektronikával lehet megoldani. A beágyazott rendszereknek még nincs nagy kultúrája a hazai iparban, fórumot kellene teremteni az alkalmazások elterjedésének. Ehhez konferenciákra, technológiai és tudástranszferre van szükség, pályázni kellene ezek beszerzésére, ill. a magyar fejlesztési eredmények kiajánlására.
4. Kompetencia központok viszik előbbre a technikát, az innováció és tudásfejlesztés a szürke napi munka előtt kell álljon. Ezt a gondolatot eddig az információtechnológia tette maradéktalanul magáévá, vezető cégek (pl. Microsoft) ezt ki is használják. Az elektronikai ipar és k+f is ezt az utat járja, de szervezetlenül. Az ország sok ipari parkjában megtalálhatók az elektronikai cégek, szakmai továbbképzéssel, eseti konferenciákkal, szemináriumokkal, workshopokkal segítve elő a mind magasabb igényeknek való megfelelést, de egymásról keveset tudnak, régiók sokszor párhuzamos utat járnak. Felmérést kellene készíteni a kompetencia központok, ipari parkokban működő k+f kompetencia központok lehetőségeiről, eredményes információcserével üzleti alapokra lehetne helyezni a tudástranszfert, felkutatva a hiányosságokat, és azok megoldási lehetőségeit.