FőoldalArchívumMérési bizonytalanság szárazblokk-hőmérséklet­kalibrátorok használata esetén
2009. május 14., csütörtök ::

Mérési bizonytalanság szárazblokk-hőmérséklet­kalibrátorok használata esetén

A különböző hőmérő szenzorok ipari, vagy akár laboratóriumi kalibrálásához használt szárazblokk-kalibrátorok stabil hőforrásokként működnek. Ezek a berendezések is bizonyos fokú mérési hibákkal terheltek, amelyek elsősorban a mechanikai felépítésükből, termodinamikai tulajdonságaikból adódnak

A Fluke Hart Scientific divíziója a szárazblokk-kalibrátorok fejlesztése során olyan megoldásokat használ, amelyek jelentősen csökkentik ezeknek a tipikus hibáknak a nagyságát. Minden szárazblokk-kalibrátor beépített és kalibrált referencia-hőmérővel és (esetenként) opcionális kijelző­modullal rendelkezik.
A mérési bizonytalanság nagysága minden esetben függ a használat módjától.
Szárazblokk-kalibrátorok esetében a tipikus hibák/mérési bizonytalanságok forrásai a következők: nem tökéletes horizontális és vertikális hőeloszlás, a vizsgált szenzor nem megfelelő beillesztése (a betét furatánál jóval kisebb átmérőjű hőmérő vizsgálata, vagy nem megfelelő "mélységű" behelyezés), az egyidejűleg vizsgált hőmérők száma és elhelyezése, a beépített referencia-hőmérő "pontossága".
A vertikális hőeloszlás egyenetlensége: a szárazblokkban használt betétek felső része a környezettel érintkezik, ami azt jelenti, hogy a betét hőmérséklete felfelé csökken, vagy növekszik, attól függően, hogy a beállított hőmérséklet magasabb, vagy alacsonyabb a környezeti hőmérsékletnél. Az ide vonatkozó európai útmutatás szerint a szárazblokkban használt betét alsó min. 40 mm-én homogén zónát kell biztosítani, tehát a vizsgált hőmérő(ke)t ebbe a "mélységbe" kell beilleszteni.
A horizontális hőeloszlási egyenetlenséget elsősorban a fűtőelemnek a betét adott pontjától mért távolsága okozza, valamint szintén hatással van több hőmérő egyidejű aszimmetrikus behelyezése a betétbe.
Az egyidejűleg vizsgált hőmérők száma szintén hatással lehet a mérési bizonytalanságra, mivel a nagyobb számú hőmérő több hőt von el, vagy vezet be a kalibrátorba.
Természetesen a mérés pontosságát ren­geteg egyéb tényező is befolyásolja, mint pl. a referencia-hőmérő és -műszer pontossága, a vizsgált hőmérő kijelzőjének pontossága, a referencia-hőmérő saját "önfűtése" (self-heating), hiszterézis stb.
Összegezve elmondható, hogy jelentős mértékben növelhető a mérési pontosság a következők betartásával: a hőmérők (referencia és vizsgált) megfelelő mélységű behelyezése, a betétben lévő furatok feleljenek meg a hőmérők átmérőjének, a referencia- és vizsgált hőmérő szimmetrikus elhelyezése, nagy pontosságú referencia-hőmérő és -műszer használata, a szárazblokk termodinamikai tulajdonságaiból adódó megfelelő idő kivárása a hőmérséklet stabilizálódásához stb.

További információ

Kovács Péter

Az Elektronet magazin főszerkesztője...

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény