A Fluke Hart Scientific divíziója a szárazblokk-kalibrátorok fejlesztése során olyan megoldásokat használ, amelyek jelentősen csökkentik ezeknek a tipikus hibáknak a nagyságát. Minden szárazblokk-kalibrátor beépített és kalibrált referencia-hőmérővel és (esetenként) opcionális kijelzőmodullal rendelkezik.
A mérési bizonytalanság nagysága minden esetben függ a használat módjától.
Szárazblokk-kalibrátorok esetében a tipikus hibák/mérési bizonytalanságok forrásai a következők: nem tökéletes horizontális és vertikális hőeloszlás, a vizsgált szenzor nem megfelelő beillesztése (a betét furatánál jóval kisebb átmérőjű hőmérő vizsgálata, vagy nem megfelelő "mélységű" behelyezés), az egyidejűleg vizsgált hőmérők száma és elhelyezése, a beépített referencia-hőmérő "pontossága".
A vertikális hőeloszlás egyenetlensége: a szárazblokkban használt betétek felső része a környezettel érintkezik, ami azt jelenti, hogy a betét hőmérséklete felfelé csökken, vagy növekszik, attól függően, hogy a beállított hőmérséklet magasabb, vagy alacsonyabb a környezeti hőmérsékletnél. Az ide vonatkozó európai útmutatás szerint a szárazblokkban használt betét alsó min. 40 mm-én homogén zónát kell biztosítani, tehát a vizsgált hőmérő(ke)t ebbe a "mélységbe" kell beilleszteni.
A horizontális hőeloszlási egyenetlenséget elsősorban a fűtőelemnek a betét adott pontjától mért távolsága okozza, valamint szintén hatással van több hőmérő egyidejű aszimmetrikus behelyezése a betétbe.
Az egyidejűleg vizsgált hőmérők száma szintén hatással lehet a mérési bizonytalanságra, mivel a nagyobb számú hőmérő több hőt von el, vagy vezet be a kalibrátorba.
Természetesen a mérés pontosságát rengeteg egyéb tényező is befolyásolja, mint pl. a referencia-hőmérő és -műszer pontossága, a vizsgált hőmérő kijelzőjének pontossága, a referencia-hőmérő saját "önfűtése" (self-heating), hiszterézis stb.
Összegezve elmondható, hogy jelentős mértékben növelhető a mérési pontosság a következők betartásával: a hőmérők (referencia és vizsgált) megfelelő mélységű behelyezése, a betétben lévő furatok feleljenek meg a hőmérők átmérőjének, a referencia- és vizsgált hőmérő szimmetrikus elhelyezése, nagy pontosságú referencia-hőmérő és -műszer használata, a szárazblokk termodinamikai tulajdonságaiból adódó megfelelő idő kivárása a hőmérséklet stabilizálódásához stb.
További információ
2009. május 14., csütörtök
::
Kovács Péter
Mérési bizonytalanság szárazblokk-hőmérsékletkalibrátorok használata esetén
A különböző hőmérő szenzorok ipari, vagy akár laboratóriumi kalibrálásához használt szárazblokk-kalibrátorok stabil hőforrásokként működnek. Ezek a berendezések is bizonyos fokú mérési hibákkal terheltek, amelyek elsősorban a mechanikai felépítésükből, termodinamikai tulajdonságaikból adódnak
Kategória:
Cikk archívum
Címkék:
Kovács Péter
Az Elektronet magazin főszerkesztője...
Legfrissebbek a szerzőtől: Kovács Péter
- Automatikus palettacsomagoló gép gyártósorvégi alkalmazásra
- Egységes mobilcsatlakozók: az EP már megszavazta
- Bemutatta első 5G okostelefonját és beltéri egységét a Huawei
- Univerzális DG1 frekvenciaváltó a biztonság növelése érdekében
- Magyarországra érkezett a szerszámgépek forradalmian új technológiája
Rendezvények / Kiállítások
Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény
Elektronet nyomtatott kiadás
Legfrissebb lapszámunk kapható az újságárusoknál, vagy előfizethető honlapunkon, itt!
Legolvasottabb cikkeink
-
Bel Stewart-MagJack csatlakozók
-
Érintésvédelmi műszerek képességei
-
Egyedi és szériamozgatási és -ellenőrzési rendszerek a folyamatok automatizálásához
-
Amerikai tudományos elismerését a Kálmán-szűrő megalkotójának
-
Valódi és biztonságos alternatíva a boltokból kivont izzólámpákra
-
2022-re 4 nm-es gyártástechnológiát céloz meg az Intel
-
Skype: messze több, mint egy VoIP-telefon
-
A Szilícium-völgy válasza a globális válságra
-
A pendrájv sem csodaszer!
-
National Instruments