A feldolgozóipar 2,3 millió vállalkozásában 35 millió munkahelyen foglalkoztatnak dolgozókat. Innen kerül ki az EU GDP-jének (1630 milliárd euró) 20,2%-a. Az elektromos gép és berendezésgyártó iparban több mint 4 millió ember dolgozik, itt termelik meg a GDP 3,4%-át 171 Md€-t. Az iparág nettó exportőr, az Unió exporttermékeinek 16%-át állítja elő.
Rendkívül érdekes, hogy az iparágra egészen a legutóbbi időkig sokkal kisebb hatással volt a krízis, mint pl. a járműiparra. Ennek okaként a jelentés készítői azt tartják, hogy az iparági termelés görbéje nagyon sokszor csak késve követi a világgazdasági eseményeket – lassuláskor is és gyorsuláskor is. Az utóbbi 5 év nagyon sikeres volt az itt tevékenykedő cégek számára (mintegy 40%-kal nőtt a termelés). Bár az első sztornókat ugyan már megkapták, az iparági megrendelések még mindig nagyon jól állnak. A szakértők úgy vélik, hogy a krízis negatív hatásai csak 2009 vége felé fogják a szakmát igazán elérni.
A félvezető iparban összesen 110.000 magasan kvalifikált ember dolgozik, azonban a kapcsolódó iparágakban még további 105.000 fő kap munkát. Magában a mikro/nano elektronikai szektorban megfigyelhető egy saját, négyéves periodicitás: a bevételi csúcsok pl. 1995, 2000 és 2004-ben voltak. Ezt a piaci igények és a gyártókapacitások közötti periodikus eltérésekkel magyarázzák (a nagy kereslet hatására túlkapacitásokat építenek ki, ami fölpuhítja a piacot).
A jelen krízishelyzet következtében az iparág 2002-2007 közötti 12,7 %-os növekedése helyett 2007-2011-re csak 5 %-os bővülést prognosztizálnak. A félvezetőipari világstatisztika (WSTS) szerint 2008-ban a piac 2,5%-kal bővülhetett, amit 2009-ben 2,2%-os zsugorodás fog követni, 2010-re azonban már 6,5-os növekménnyel számolnak. E világtendenciák részeseként az európai félvezetőipar nagyon nehéz helyzetben van. Az iparági befektetések mind kisebb hányada realizálódik az EU-ban: a világ 2007. évi 28 milliárd eurónyi invesztíciónak csak 10%-a valósult meg itt (Ázsiában 48%!). Óriási a veszélye annak, hogy a világszerte megfigyelhető iparági delokációs folyamat következtében csökkeni fog az EU K+F képessége.
G. Verheugen – aki 2004 óta az Európai Bizottság egyik alelnöke, egyben a vállalkozásokért és az iparért felelős biztos – vezetésével februárban elkészült egy jelentés, amelyben bemutatják, hogy az EU feldolgozóiparának legfontosabb szektorait milyen mértékben érinti a globális válság.Röviden tekintsük át, a jelentés szerint hogyan szerepel napjainkban az elektronikai ipar
Kategória:
Cikk archívum
Címkék:
Legfrissebbek a szerzőtől: Dr. Sipos Mihály
Rendezvények / Kiállítások
Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény
Elektronet nyomtatott kiadás
Legfrissebb lapszámunk kapható az újságárusoknál, vagy előfizethető honlapunkon, itt!
Legolvasottabb cikkeink
-
Bel Stewart-MagJack csatlakozók
-
Érintésvédelmi műszerek képességei
-
Egyedi és szériamozgatási és -ellenőrzési rendszerek a folyamatok automatizálásához
-
Amerikai tudományos elismerését a Kálmán-szűrő megalkotójának
-
Valódi és biztonságos alternatíva a boltokból kivont izzólámpákra
-
2022-re 4 nm-es gyártástechnológiát céloz meg az Intel
-
Skype: messze több, mint egy VoIP-telefon
-
A Szilícium-völgy válasza a globális válságra
-
A pendrájv sem csodaszer!
-
National Instruments