1957 - az első számítógép megérkezik Tajvanra
Tajvan iparfejlesztési stratégiájaA szigetország 1945-ben szabadult fel a japán megszállás alól, legújabb kori történetét is innen számíthatjuk. Ekkor kezdődött meg a Csang Kaj-sek vezette nacionalista párt irányításával Tajvan gazdaságának helyreállítása, majd az élvonalba emelése. Ennek során az alábbi fázisokat különböztetik meg:
- az 1940-es évek: a gazdaság rekonstrukciója; földreform, a textil-, műtrágya-, energiaipar megteremtése,
- az 1950-es évek: az első importkiváltási program; a fogyasztási cikkeket hazai alapanyagokból gyártó ipar támogatása,
- az 1960-as évek: exportbővítő intézkedések; a feldolgozóipar vertikális integrációja, direkt segítségek adása a gyártóknak a világpiacra jutáshoz,
- az 1970-es évek: a második importkiváltási program; a munka-intenzív iparágak helyett a tőke- és technológia-intenzívek (elsősorban a nehézipar) fejlesztése,
- az 1980-as évek: a high-tech ipar fejlesztése; az idők során akkumulálódott iparszerkezeti problémák csökkentése, az első high-tech (híradástechnika, finommechanika stb.) fejlesztőközpontok (Science-based Industrial Park) létrehozása,
- az 1990-es évek: az ipar teljes átstrukturálása a legmagasabb hozzáadott érték irányába; a munkaigényes iparágak külföldre telepítése, a K+F támogatása,
- a 2000-es évek: átállás az innováció vezérelt gazdaságra; összpontosítás a tudásintenzív "core industries", azaz a digitális tartalom, a félvezető- és biotechnológiai ipar, a képmegjelenítő eszközök stb. területére.
Az Acer veszélyesanyag-kivonási menetrendje
Napjaink kihívásaiA szinte töretlennek nevezhető fejlődés azonban árnyoldalakkal is járt. Első látogatásom során azzal szembesültem, hogy az ország tele van szeméttel: az országutak mentén elhagyott gépkocsi- és motorkerékpárroncsok csúfították a tájat, a városokban nem voltak szemétgyűjtő edények, ahová a járókelők a hulladékot bedobhatták volna. Ennek hátrányait ők is felismerték. Feketén-fehéren bemutatták, hogy a 36000 km2-n (amelynek majdnem háromnegyede hegyvidék) élő 23 millió ember szemetének, az ipar hulladékának lerakásához egész egyszerűen nincs elég hely. Ezért saját nyersanyagok hiányában sokkal célszerűbb (és olcsóbb is), ha a hulladékot megpróbálják újrahasznosítani. Mindezzel egy időben a világszerte egyre erősebbé váló zöldmozgalmak, -kezdeményezések is erősen hatottak a döntéshozókra. Felismerték azt is, hogy az EU idevágó szabályozása lassan de facto világszintű szabvánnyá emelkedik, és megpróbáltak elébe menni az eseményeknek. Erre jellemző példát az ACER-nél láthatunk, amely cég pl. a gyártásnál használatos összes anyag tekintetében alkalmazza az uniós szabályokat.
Példa az ökodizájnra
Utam során módomban állt tanulmányozni, hogy a legjelentősebb tajvani elektronikai fejlesztő- és termelőcégek életét milyen jelentős mértékben befolyásolják a fent vázolt, a 2000-es évekre vonatkozó központi irányelvek. Ezek közül különösen érdekesek az újrahasznosíthatóság feltételeinek megteremtésére, megkönnyítésére irányuló munkák, amikor is az egyes alkatrészeket eleve úgy tervezik, hogy azok minél könnyebben reciklálhatók legyenek.
Ennek során az egyes ellátandó funkciókat komoly analízisnek vetik alá, elemezik ezek megvalósítási lehetőségeit, kiválasztják azt a megvalósítási módozatot, amelynek eredményeként a fölösleges anyagfelhasználást kiszűrik. Ilyen például a számítógépegér házának esete, amikor az összeerősítő fémcsavarokat a ház anyagából készült, összepattanó csatlakozásokkal váltották ki, leegyszerűsítve a végleges szétbontást, és lecsökkentve az ekkor keletkező anyagféleségek számát. Ezt a tervezési folyamatot megkövetelik a különböző, alacsonyabb szintű (Tier 1 ... Tier 3) beszállítóktól is.
Kiemelt figyelmet fordítanak a fenti erőfeszítések külföldön való elismertetésére. Bár speciális státusánál fogva (l. az "Egy Kína" fogalmát) maga az ország nem lehet tagja a különböző nemzetközi szervezeteknek, azonban mint önálló gazdasági terület felvételt nyert a WTO-ba. Ugyanilyen módon harcolnak az ő saját környezetvédelmi minősítő-, címkézési stb. rendszereik nemzetközi elfogadtatása érdekében is, egyre nagyobb sikerrel.
A mellékelt táblázatban bemutatok néhány olyan elektronikai termékre vonatkozó adatot, amelyek gyártásában Tajvan világelső. A tajvani gazdasági minisztérium Iparfejlesztési Irodája (Industry Development Bureau) 2007. évi számaira pillantva rögtön érthetővé válnak a fent említett törekvések, hiszen ezek teljesülése nélkül az ország exportja ellehetetlenülne.