Egy évvel ezelőtt, 2008 januárjában teljesen váratlanul jelentették be a mobiltelefonokat gyártó Nokia németországi üzemének bezárását. A 380 ezer lakosú Bochumban tevékenykedett cég termelésének egy részét a Kolozsvár mellett épült, a bochuminál jóval olcsóbb munkabéreket kínáló ipari parkba helyezték át.A Ruhr-vidéki városban – a beszállítókkal együtt – több mint négyezren vesztették el biztosnak hitt állásukat

A bochumiak a gyárbezárásról először a tőzsdei hírekből értesültek. Ennek oka az volt, hogy a New York-i börzén jegyzett Nokiának a tengerentúli játékszabályok szerint először a piacokat kell tájékoztatnia – az alkalmazottak csak a befektetők után következnek. A Nokia-gyár bezárása elsősorban a negyven-ötven feletti munkavállalókat hozta lehetetlen helyzetbe. Németországban sokan a „brutális, embertelen kapitalizmus iskolapéldájának" nevezték, hogy a több mint hétmilliárd eurós rekordnyereséget elkönyvelő cég a gyárbezárás mellett dönt. A finnek később bocsánatot kértek a szerintük elkerülhetetlen, de gazdaságilag indokolt lépésért. A nyáron megegyeztek a dolgozók végkielégítéséről és átképzésének támogatásáról.
Bochum bárhol, bármikor és bárkivel megtörténhet – különösen most, a pénzügyi válságot követő recesszió idején. Ne feledjük el, hogy a finn cég komáromi gyártóhelyének magyarországi beszállítói (pl. Foxconn, Perlos) már hónapokkal ezelőtt komoly létszámleépítéseket jelentettek be. Sőt a leányvállalat maga is felfüggesztette a szerződéses munkaerő alkalmazását, holott októberben még több száz betanított munkást keresett. Ráadásul Karácsonytól új évig nyolcnapos termelési szünetet tartott (állítólag a dolgozók régi igényét elégítve ki, nem pedig összefüggésben a gazdasági válsággal).
A Perlosnál (amely a Nokia első beszállítójaként nyitott üzemet 1999-ben a Komáromi Ipari Parkban, és teljes kapacitásban üzemelve a gyár létszáma meghaladta a 2 ezer főt) januárban így nyilatkoztak: A gazdasági bizonytalanság továbbra is súlyos a mobil telefonkészülék-iparágban. Különösen Európában jelentősen estek a vevői igények és a kilátások sem bíztatóak. Az igény csökkenésével a termelési tevékenység Komáromban nagyon gyorsan veszteségessé vált. Mivel a decemberi 600 fős leépítés „körültekintő számítások és megfontolások alapján nem tűnik elegendőnek", kénytelenek gyors ütemben lezárni a termelési tevékenységet. Azaz 2009. június végén a gyár végleg bezár.
Hasonlóan gyászos dolgok történnek egy másik beszállítónál. Január közepén tíz százalékkal erősödött a finn Elcoteq SE papírjainak árfolyama a helsinki tőzsdén azt követően, hogy a cég bejelentette, több gyárát bezárja Romániában. Oroszországban és az USA-ban, és alkalmazottainak negyedét, 5 ezer főt küld el a csökkenő kereslet miatt. Ugyanakkor folytatja termelését Magyarországon, Mexikóban, Brazíliában, Észtországban, Kínában és Indiában. A mostani átszervezés keretében azonban a cég 5400 magyarországi munkahelyéből mintegy 1100 megszűnik: az állandó alkalmazottaiból 250 főt küldenek el, és várhatóan 900 fővel kisebb lesz a munkaerő-közvetítőktől bérelt létszám.