Valamennyi szektorban növekedtek a k+f-ráfordítások, így 2008-ban a vállalkozások finanszírozták a kutatási-fejlesztési tevékenység legnagyobb részét (48,3%-át), átvéve a központi költségvetés eddig vezető szerepét. A vállalkozások arányának növekedése a k+f-ráfordításokon belül megközelíti a lisszaboni célkitűzéseket.
Hasonló irányú átrendeződés figyelhető meg a kutatási-fejlesztési tevékenységbe bevont emberi erőforrások összetételét tekintve is. A vállalkozások által a kutatás-fejlesztés területén alkalmazottak létszáma 6,9%-kal (14 ezer fő fölé) nőtt, s ezzel részarányuk a 2007. évi 26,5%-ról 27,9%-ra emelkedett (miközben a kutató-fejlesztő intézetek aránya csökkent, a felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek aránya pedig alig változott). 2008-ban összesen 50279 fő dolgozott k+f-területen. Ez 1,6%-kal haladja meg az előző év adatát, és a nemzetgazdasági foglalkoztatotti létszám 1,3%-ának felel meg (szintén emelkedést mutatva az előző évhez képest).
A pozitív tendencia fenntartása kiemelt kormányzati cél, ezért a kormány változatlanul támogatja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzését. Idén összesen 170 Mrd forint értékben nyerhetnek el támogatást vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek és más intézmények, jövőre pedig mintegy 180 Mrd forint fordítható a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására. A vállalkozások innovációs teljesítményének ösztönzése érdekében, az ELEKTROnet hasábjain már röviden bemutatott kiemelt ágazati akciótervekben fontos feladatként jelenik meg a nagy hozzáadott értéket nyújtó iparágak hangsúlyozott támogatása, mely a 2009-2010 évben újabb lendületet adhat a kutatási-fejlesztési ráfordításoknak.
