Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008 tavaszán röppentette fel az internetadó bevezetésére vonatkozó törvényjavaslat hírét. Az új fizetnivaló hívei nagyjából 2,5 milliárd forint költségvetési plusszal kalkulálnak, ami a Kulturális Alap a 2007. évi összvolumenének több mint egyharmada. Ez egy internetező háztartásra jutó mintegy 20 … 70 forintos további terhet jelentene.

Ha közelebbről megnézzük a dolgokat, nehezen képzelhető el, hogy e miatt a pár forint miatt az emberek tömegesen mondanák le internet-előfizetéseiket. De számolhatunk másképp is. Az APEH 2007-ben 8654 milliárd forint adó- és járadékbevételre tett szert. A világháló használatának megadóztatásából tervezett pluszbevétel ennek az összegnek nem egészen 0,03 százaléka, sőt az egész kulturális járulék 2007-ben az APEH-bevételek kevesebb, mint 0,1 százalékát tette ki. A különféle alapokból és alapszerű járadékokból származó összes bevétel tavaly a teljes adóbevétel nem egészen 1 százalékára rúgott, míg a legfontosabb kilenc adó a bevételek 90 százalékát adta. Jelenleg Magyarországon 53 adó- és járulékfajtát kell fizetni. Közülük számos kis adó próbál meg külön-külön „ösztönözni” beruházásra, foglalkoztatásra, innovációra, szakképzésre, képzőművészeti alkotások vásárlására, vagy próbálja mérsékelni a cég működésének negatív környezeti, illetve társadalmi hatásait.
A számos prioritás azonban egyidejűleg csak korlátozottan képes érvényesülni. Milyen ösztönzést lehet elérni a virágkereskedőre a csomagolóanyag használata miatt kivetett évi 1500 forintos környezetterhelési díjjal? A bevallás kitöltésére, az adó kalkulálására fordított időre jutó munkaköltség, az átutalás díja valószínűleg meghaladja az 1500 forintot (ugyanakkor a bevallás elmulasztásért 100 ezer forintos büntetés róható ki!). Egy felmérés szerint a magyar KKV-knál az adózás miatti adminisztráció évente egy ember fél hónapját vette igénybe, plusz 250 ezer forint direkt és indirekt kiadással járt, ami az árbevétel 3,75 százaléka. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az adók beszedésének, a befizetés nyilvántartásának, ellenőrzésének komoly költségei vannak a másik oldalon.
Kérdés az, hogy szabad-e, erkölcsös-e, hasznos-e olyan adót kiróni, amelynek a költségei magasabbak, mint a beszedett összeg? Ugyanakkor van egy specifikus oldala is a problémának. Nevezetesen az, hogy annak idején Magyarország az elsők között állt ki azon kezdeményezés mellett, amelyben az Európai Unió az elektronikus befogadás évének hirdette meg 2008-at. És ezt a befogadást akarjuk megadóztatni.