A magyar lakosság fokozatos elszegényedése is egyre inkább előtérbe helyezi az intelligens fogyasztásmérők alkalmazásának igényét, azonban ez sértheti a személyiségi jogokat

Az intelligens mérőműszerek azon túl, hogy folyamatosan mérik az adott otthon áramfogyasztását, számos adattal is ellátják a szolgáltatókat. Megmondják, mikor van otthon valaki, naponta hányszor tusol, mennyit néz tévét, sőt azt is, milyen gyakran használja a mikrohullámú sütőt. Addig nincs is komolyabb probléma, amíg ezekről az információkról a fogyasztókon és a műszereket üzemeltető cégeken kívül másnak nincs tudomása, azonban egyelőre úgy tűnik, kevés a garancia arra, hogy ez így is marad.

Állandó megfigyelési lehetőség

A fő különbség a napjainkban használt átlagos műszerek és az intelligens mérők között az, hogy míg a hagyományosakat havonta egyszer olvassák le vagy becsülik meg az állásukat, addig az új generációsok esetében negyedóránként végzik el ezt a feladatot. (A jövőbeni modellek pedig akár már hat-nyolc másodpercenként is megtehetik ezt.) A begyűjtött adatokat azután késedelem nélkül továbbítják valamilyen kommunikációs csatornán - optikai kábel, telefonvonal, Wi-Fi - a szolgáltatóhoz.
A háztartási készülékek gyártói - köztük a General Electric és a Whirlpool - egyébként már olyan intelligens eszközöket fejlesztenek, amelyek képesek lesznek kommunikálni az okoshálózattal, és még több információt osztanak meg. Ez oda vezet, hogy folyamatosan gyűjtik majd az adatokat, olyan információkat, amelyek kezelésére a jelenlegi jogrendszer nem készült fel.
Az intelligens mérőműszerek által szolgáltatott adatokhoz sajnos nem csak a bűnüldözők, de a bűnözők is hozzá tudnak férni. Az ilyen eszközök nagy segítséget nyújthatnak a rendőrségnek vagy a nyomozóknak például a marihuánaültetvények leleplezésében - a megvilágításukra használt fényforrások jelentette többletfogyasztás kiszúrásával -, vagy például olyan üzemek megtalálásában, amelyekben rabszolgamunkára fognak embereket. Persze a másik oldal is megtalálhatja a számítását, hiszen nemcsak azt árulhatják el, milyen elektronikus eszközök vannak egy-egy háztartásban, de azt is, mikor nincs otthon a tulajdonos. Aggály még az is, hogy a szolgáltatók, illetve az okos mérőműszereket üzemeltető cégek által begyűjtött információkért sorba állnak majd az óriásvállalatok, hiszen ezeknek az adatoknak komoly marketingértéke lehet.

Telepítési láz világszerte

Az USA-ban a Szövetségi Energiahivatal tervei szerint 2015-ig 52 millió intelligens mérőműszert telepítenek. Ketyeg az óra Európában is: a tagállamoknak 2010 végéig kellene megállapodniuk az okos mérőórák technológiai szabványában, 2012 végéig pedig a bevezetés menetrendjében is. Az EU-ban jelenleg 253 millió áram-, 109 millió gáz- és 3 millió távhőmérő van, ezeknek ma még csak a töredéke tartozik az intelligens kategóriába - öt éven belül viszont már közel százmillió európai háztartásban működnek majd mindent tudó mérőórák. 2020-ra akár 80 százalékos is lehet ezen eszközök penetrációja a tagállamokban.
A nyugat-európai országok némelyikében már megszülettek az ezek használatára vonatkozó előírások, sőt, Svéd­or­szág­ban már most 100 százalékos az intelligens árammérők elterjedtsége, miután a törvény szerint 2009. július 1-jétől visszaállították a havi leolvasást. Ehhez szükség volt az új órákra; a cserét a szolgáltatók állták.