Nemrégiben Nagy-Britannia saját szankciós csomagja részeként 63 orosz céget tett tiltólistára, így azok a jövőben semmilyen módon nem üzletelhetnek brit cégekkel. A félvezető gyártást illetően a processzorarchitektúrákat fejlesztő és azokat világ legkülönfélébb tervező- és gyártócégeinek licencelő, brit központú ARM Ltd. termékeire vonatkozó tiltás jelent csapást az orosz iparnak.
A két legnagyobb orosz chipgyártó, a Baikal Electronics és az MCST (Moscow Center of SPARC Technologies) is felkerült a brit kormány szankciós csomagja által érintett 63 orosz vállalkozás listájára. Szakértők szerint ezzel az intézkedéssel a nem éppen a világ élvonalába tartozó orosz chipgyártásnak gyakorlatilag befellegzett. A két fent említett orosz chipgyártó a jövőben nem juthat hozzá ARM licencekhez, ezzel gyakorlatilag teljesen elvágva a helyi szereplőket attól a lehetőségtől, hogy a honi piacot olyan, saját megoldásokkal lássák el, melyek az országot kereskedelmi embargóval sújtó AMD és Intel termékeinek helyére léphetnek. Pedig az orosz várakozások szerint pont ezek a chipek jelenthetik az egyetlen menekülőutat a nyugat beszállítók távozását követően bármilyen, hardveralapú fejlesztés irányába.
A nagy külföldi bérgyártók az ARM licenceinek hiányában nem fognak termelni az orosz megrendelőknek, ezért más lehetőség nem lévén Oroszországnak a chipgyártást is házon belülre kellene hoznia. Ugyanakkor a legtöbb Baikal és MCST processzor a TSMC vagy a Samsung régebbi, 28, vagy jobb esetben 16 nanométeres gyártástechnológiájával készül, teljesítményük pedig még az orosz partnerek szerint is messze elmarad az iparági átlagtól. A többi gyárban pedig csupán 90 nanométeres gyártástechnológiával képesek a megbízható tömegtermelésre, ami nagyjából 2005–2006 -os gyártási élvonalbeli szintnek felel meg.
