A MEKH adatai alapján a hazai háztartások végső energiafelhasználásában a hűtési célú villamosenergia-felhasználás a 2015-ös értékhez (271 TJ) képest 2019-re több mint a duplájára, 570 TJ-ra nőtt, ami a légkondicionáló berendezések elterjedésének is köszönhető.
Az elmúlt napokban országszerte jelentősen megnőtt az átlaghőmérséklet, ezzel pedig egyenes arányban áll a villamosenergia-fogyasztás megugrása is. Bár a villamos energia-rendszer éves csúcsterhelései általában télen alakulnak ki, a klímaberendezések használata már nyáron is egyre nagyobb rendszerterhelési adatokat produkál. A tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 °C-ot, minden további egyfokos emelkedés plusz 90-100 MW-tal terheli a hazai rendszert. Az eddigi abszolút nyári csúcsterhelés 6814 MW volt, amit idén június 23-én mértek, 28,7 °C-os átlaghőmérséklet mellett.
A légkondicionálókat okosan használva áramot és pénzt takaríthatunk meg és a környezetet is óvjuk. Nem mindegy, hogy milyen teljesítményű klímaberendezést választunk. A berendezés teljesítményét – szakemberrel egyeztetve – érdemes a hűtendő helyiség méretéhez igazítani, így elkerülhetjük, hogy feleslegesen nagy teljesítményű és sokat fogyasztó gépet válasszunk.
Fontos ügyelni rá, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség legfeljebb 6-8°C legyen. Ne feledkezzünk el a rendszeres karbantartásról és a klímarendszer fertőtlenítéséről sem. Lehetőség szerint válasszuk az olykor drágább, de hosszú távon költség- és energiatakarékosabb berendezéseket: ez főleg akkor fontos, ha a gépek szinte állandóan működnek. A klímaberendezések fogyasztási paramétereiről a készülékek energiacímkéi adnak tájékoztatást.
A berendezés használata közben csukjuk be a klimatizált helyiség ajtaját és ablakait. A korszerű készülékeket érdemes automatikus üzemmódban használni, így a külső hőmérséklet változásának megfelelően automatikusan növelheti vagy csökkentheti a benti hőmérsékletet.
