Az EU 2017-ben már kiszabott egy 2,8 milliárd dolláros büntetést a Google-re. Ezt azért kapta a cég, mert az internetes keresőmotorja a vásárlási ajánlatok között előnyben részesítette saját érdekeltségeit, és hátrébb rendezte a versenytársakra mutató találatokat. Ez volt addig a legnagyobb, az Európai Bizottság által trösztellenes ügyben valaha kiszabott bírság. A Google azonban azóta sem változtatott üzletmenetén: a cég az európai regulátorok szerint ezzel a módszerrel betonozza be vezető pozícióját a mobilkeresések és -hirdetések piacán.
Az unió versenyjogi biztosai most azt elégelték meg, hogy a kaliforniai székhelyű cég arra kötelezi a mobiltelefon-gyártókat, hogy Androidot futtató készülékeiken Google-alkalmazásokat állítsanak be alapértelmezett böngészőként, keresőmotorként vagy webáruházként. Ennek következtében az Európai Bizottság egy még nagyobb, 4,34 milliárd eurós versenyjogi bírságot szabott ki 2018. július 18-án a Google anyacégére, az Alphabetre.
Persze a Google reakciójára sem kellett várni: azonnal bejelentették, hogy fellebbeznek a döntés ellen. Azt hangoztatják, hogy az EU döntése a szabad forráskódú szoftverek használata ellen irányul. Az EU azonban ezt cáfolja és kijelentette: nem az Android szabad szoftver alkalmazása ellen emeltek kifogást hiszen az a gyártók részéről önkéntesen történik. Mint emlékezetes az egyes mobiltelefon gyártók (pl. Blueberry, Samsung, Microsoft, Nokia) korábban saját operációs rendszereket is kifejlesztettek, azonban a piaci versenyben ezek elbuktak és ma már az Android illetve az Apple/iPhone által használt iOS együttes piaci részesedése jóval 90% fölött van. Az EU ilyen körülmények között nem is tudna kifogást emelni az Android használata ellen, döntésének a lényege abban áll, hogy a felhasználó számára ne legyen kvázi kötelező a Google keresőmotorjának és webáruházának a gyártó általi telepítése a mobiltelefonokra, tabletekre.
2016-ban a cég egyik alelnöke, Kent Walker már elmondta, hogy a Google keresőhöz vagy a Google Play áruházhoz hasonló termékek széleskörű használata „biztosítja, hogy a Google az egész termékcsomagját ingyen, jogdíjak fizettetése nélkül bocsátja rendelkezésre. A konstrukcióval mindenki nyer: ez garantálja a készülékgyártók és a vásárlók számára a mobilok alacsony árát, miközben a fejlesztő, a Google jelentős anyagi befektetése is megtérül”. Ebből a nyilatkozatból derül ki a Google igazi problémája: ha nincs rajta a mobiltelefonon pl. a Google Play, akkor a Google-t komoly anyagi veszteségek érhetik.
Az EU, illetve egyes tagállamai más nagy IT cégeket is megbüntetettek már. Az Európai Bizottság például évtizedes csatározásban kényszerítette térdre a Microsoftot. A cég ellen az volt a kifogás, hogy az operációs rendszerbe építette egyes termékeit, így kényszerítette felhasználóira például az Internet Explorert vagy a Windows Media Playert. Az EU követelései kövezték ki az alternatív böngészők, a Firefox mellett például a Google Chrome útját is a Windowsba. Elképzelhető, hogy az EU a maga sarokba szorító technikájával ugyanazt tudja most elérni a Google-nél, mint annak idején a Microsoftnál.
A Facebookra pedig a britek szabtak ki nemrégiben félmillió angol fontos büntetést, amiért az nem védte meg a felhasználók személyes adatait a Cambridge Analytica-botrány során.
