Ez már több, mint a „miautónk”
Egy korábbi, ma már megkérdőjelezhető piaci stratégia káros eredményeként az esztergomi Suzuki-gyárban készült autókra sokan csak „futottak még” kategóriás járműként tekintenek. Pedig az itt készülő autók ma már tele vannak elektronikával. Ez és az élesedő piac megköveteli a gyártás átalakítását. Ezt a célt szolgálja a cég márciusi bejelentése, mely szerint 2020-ra kell elkészülnie annak az 5,3 milliárd forint értékű kutatási-fejlesztési projektnek, amelynek keretében digitalizálják a hegesztőrobotokat, automatizálják a logisztikai folyamatokat, és új hegesztési rendszert dolgoznak ki. A projekt zárásával az esztergomi gyár 2020-ra várhatóan okosgyárként meghatározó szereplője lesz az európai és a magyar autógyártásnak.
A fejlesztések több irányban zajlanak. Az esztergomi gyárban dolgozó több száz hegesztőrobotot hálózatba kapcsolják, amellyel többek között az eddig kézzel zajló ellenőrzés is digitalizálható lesz, illetve a virtuális optimalizálás segítségével a hegesztési pontok száma is csökkenthető, ami gyorsítja a gyártási folyamatot. A logisztikai rendszert digitális alkatrészkövetéssel és anyagáramlási szimulációk segítségével optimalizálják, míg egy új lézerhegesztési eljárás kifejlesztésén is dolgoznak.
IoT abroncsfigyelő a biztonságos közlekedésért
A hazánkban is gyártó és fejlesztő Continental a ContiConnect okos abroncsfigyelő rendszer segítségével próbálja megelőzni a gumiabroncsok okozta meghibásodásokat.
A Continental és a Vodafone az IoT-technológia segítségével kapcsolja rá a kereskedelmi célú járműflottákat a digitális abroncsfigyelő felületre, ezzel javítva az utak biztonságát és a járművek hatékonyságát. A Continental speciális szenzorai folyamatosan figyelemmel kísérik az abroncsnyomást és -hőmérsékletet, az adatokat pedig a ContiConnect vezeték nélküli hálózaton keresztül egy fogadóegységhez továbbítják. Ha az adatok alacsony hőmérsékletet vagy magas guminyomást mutatnak, a rendszer automatikusan e-mailt vagy SMS-t figyelmeztetést küld a központi flottakezelőnek, javaslatot téve a probléma megoldására. Amennyiben a Continental szervere kritikus értéket talál, a ContiConnect figyelmeztetést küld, hogy a flottakezelő meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. A rögzített adatok segítségével a flottakezelők maximalizálni tudják a járművek futásidejét, valamint csökkentik a karbantartási költségeket és az üzemanyag-felhasználást.'
Az abroncsnyomás figyelése ugyancsak hozzájárul a környezet védelméhez, hiszen az optimális hőmérsékleten üzemeltetett abroncsok üzemanyagot takarítanak meg, és csökkentik a járművek szén-dioxid-kibocsátását. Az ideális nyomás 80 százalékán futó gumiabroncs például 100 kilométerenként 0,9 literrel több üzemanyagot éget el. Az átlagos évi 120 000 km-es futásteljesítménnyel kalkulálva ez minden egyes abroncsra számítva 1080 literrel magasabb üzemanyag-fogyasztást jelent. A környezeti előnyökön túl tehát a ContiConnect az üzleti flották nyereségességét is javítja.
A ContiConnectet jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Malajziában és Thaiföldön használják, de a következő években több európai és ázsiai piacon is bevezetik.
Biztonságkritikus alkatrészek gyártása 3D nyomtatással
A legkorszerűbb vasúti járműveken már most is előfordulnak olyan egyedi, nyomtatott alkatrészek, melyek alkalmazása nem jelent biztonsági kockázatot. A Knorr-Bremse budapesti fejlesztőmérnökei azonban biztonságkritikus alkatrészeket is nyomtatással terveznek előállítani, amire eddig még nem volt példa az iparágban. Első körben prototípusokat és pótalkatrészeket fognak az eszközzel nyomtatni. A fémnyomtatás a jelenlegi töredékére rövidíti le a prototípus gyártási folyamatát, így az eszköz új lendületet adhat a budapesti kutatás-fejlesztésnek.
Azon túl, hogy sokkal gyorsabb a hagyományos eljárásoknál, a 3D fémnyomtatásnak jóval kisebb az alapanyag- és szerszámigénye, valamint az energiafelhasználása is, mint az öntésnek és a forgácsolásnak. Emellett a technológia lehetőséget ad olyan geometriai alakzatok megvalósítására is, amelyek a jelenlegi módszerekkel nem lehetségesek, miközben a termékek tömege is csökkenthető.
Mivel a lézernyaláb rétegről rétegre olvasztja meg a fémport, az így létrehozott anyag szövetszerkezete eltér a hagyományosan előállított fémekétől, ahogyan fizikai tulajdonságai is mások. Sőt, a lézersugár irányának megváltoztatásával más-más szövetszerkezetet lehet elérni.
Az UBER esete
Márciusban egy fontos mérföldkőhöz értünk a világunk sötét sci-fivé alakulásában: megtörtént az első olyan baleset, amelyben egy önvezető autó halálra gázolt egy gyalogost. Az USA-ban, az Arizona állambeli Tempe városában egy Uber elütött egy nőt, aki éppen átment az úton. A kocsi volánjánál ott ült a sofőr, viszont a rendőrség szerint az autó éppen önvezető üzemmódban volt. Az elgázolt nő a kórházban belehalt a sérüléseibe. (Az iparágban volt már példa halálos kimenetelű balesetre: 2016 nyarán egy Tesla Model S sofőrje vesztette életét, mikor az autó egy floridai autópályán belerohant egy teherkocsi vontatmányába. Az autó vezetéssegítő üzemmódban volt, melynek bekapcsolásakor a szoftver egyértelműen figyelmezteti a vezetőt, hogy a használathoz változatlan odafigyelésre van szükség.)
A szóban forgó gépkocsi napjaink ipari forradalmának csúcsterméke, a közvetlenül az embereket (ki)szolgáló robotok előfutára. A benne található érzékelők listáját az Uber korábban publikálta. Eszerint az autó tetején egy lidar 360 fokban alkot háromdimenziós képet az autó környezetéről, a kibocsátott infravörös lézerimpulzusok visszaverődéseit figyelve az egyes tereptárgyakról. Az eszköz éjjel és nappal egyaránt használható, a sűrű havazás vagy köd azonban visszafoghatja a látóterét. Az autók elejére ezért hagyományos, rádióhullámokkal operáló radar is került, azonban ez a környezetéről csak kisebb felbontású képet tud alkotni. A járművön továbbá hátoldali, oldalsó és előre néző kamerarendszerek is vannak. A menetirányba állított kamerák mind a távoli, mind az autóhoz közel felbukkanó akadályokat figyelik, továbbá a mögöttük dolgozó gépi látási algoritmusoknak hála, a közlekedési lámpák és táblák felismerésére is képesek – noha értelemszerűen éjjel a kameráknak is nehezebb dolga van.
A robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt: ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére.
A chatbotok, az önvezető járművek és a digitalizált gyárakban hálózatba kapcsolt gépek előrevetítik, hogy mit tartogat a jövő: a mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazások rossz kezekbe kerülve a lehetséges veszélyek könnyen beárnyékolhatják a nyilvánvaló előnyöket. A kibertámadásokkal vagy műszaki meghibásodásokkal szembeni sebezhetőség mellett a nagyobb piaci zavarok és a rendkívüli pénzügyi veszteségek esélye is megnövekszik. A vállalatok emellett újfajta felelősségi helyzetekkel is szembesülnek, ugyanis a döntéshozatali felelősség az emberekről a gépekre és azok gyártójára kerül át. Ez az egyik oka annak, hogy az Uber gyorsan, peren kívüli egyezség keretében kártérítést fizetett az elhunyt családjának.
