A kormány arra alapozza kitartását, hogy Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett válaszlevelében jelezte: támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával, az egységes digitális piac kialakítására vonatkozó elképzelésekkel. Ugyanakkor Moscovici elismerte, hogy a hatályos uniós áfairányelv keretei között a kormánynak valóban nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság változtatni akar, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni – közölte lapunkkal a program titkársága. Arra nem adtak választ, hogy a kormány miként akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik az új szabályozás.
A hazai jogszabályok adottak, hisz az Országgyűlés elfogadta az áfacsökkentésről szóló törvénymódosítást, ami 2017. január 1-jétől kilenc százalékpontos mérséklést hoz. (Az eddigi legalacsonyabb áfakulcs 20 százalékos volt.) Az alacsonyabb áfa jövőre 14 milliárdos költségvetési kiesést okoz. Ez az összeg elenyésző a 3542 milliárd forintos teljes áfabevételi tervhez képest, ennek a 0,39 százalékáról van szó.
A kormány amellett is kitart, hogy megadóztassa a Google, a Facebook és a hasonló oldalak üzemeltetőit. Jelenleg a globális internetes cégek a magyarországi gazdasági tevékenységük után – több milliárd helyett – kereken nulla forint adót „fizetnek”. Egyelőre nem ismert, hogy mennyi lesz az adófizetési kötelezettségük, melynek jogalapját a reklámtörvény módosítása adta meg. A jövő januárban életbe lévő rendelkezések versenysemleges szabályozást teremtenek a magyar és a külföldi internetes vállalkozásoknak. A reklámadótörvény módosítása mellett további intézkedéseket is terveznek a versenysemlegesség elvének érvényesítésére.
