Amennyiben a kínaiak rendszere teljes lesz, úgy az USA (GPS), Oroszország (GLONASS) és az Európai Unió (Galileo) rendszerével egyesülve létrejöhet egy valóban globális rendszer, és bár a műholdak eltérő pályán és magasságban mozognak, mégis megvalósulhat a teljes Földet lefedő helymeghatározás, mégpedig méteres pontossággal. A több műhold nagyobb precizitást jelent, ami a legtöbb modern technológiát használó, helyváltoztatásra kitalált eszköz esetében fontos szempont.
Az USA és Kína a GPS-BeiDou átjárhatóságon már dolgozik egy ideje olyan területeken, mint például a légiközlekedés. A kínaiaknak problémáik voltak a jelstruktúrával, amit aztán a Stanford kutatói gyorsan orvosoltak.
De a BeiDou műholdak nemzetközi használata valójában Kínának saját érdeke is, hiszen a GPS igen komoly szerepet játszott az amerikai gazdaságban az elmúlt húsz évben, tehát jó eséllyel segíti majd az ázsiai országot is. Ezzel kapcsolatosan Tom Langenstein, a Stanford Center ügyvezetője így fogalmazott: „Kína is hasonlót szeretne (mint a GPS), de ha félni akarunk ettől, akkor megtehetjük. Ám Kína a világ második legnagyobb gazdasági tényezője, és egyre növekszik. Nem sokkal jobb hát velük együtt dolgozni, mint ellenük harcolni.” Ezzel szemben John Pike katonai elemző szerint ez az egész csak arra megy ki, hogy a kínaiak olyan rendszert juttassanak az űrbe, amivel aztán porrá hamvasztanak bárkit, aki ferde szemmel néz rájuk. Szerinte az ázsiaiaknak világhatalmi ambícióik vannak, és csak az a szerencse, hogy bár rendelkeznek szuperfegyverekkel, a katonai állományuk, nincs meg hozzá.
