A nyáron még arról szóltak a hírek, hogy a kínai állam technológiai óriása, a Tsinghua Holding egyik tagvállalata, a Tsinghua Unigroup 23 milliárd dollárt kínált a Micronért. Az üzletből annak ellenére nem lett semmi, hogy a felvásárláson a Micron és a kínaiak is nyerhetett volna. Azt azonban mindkét cég elég gyorsan felismerte, hogy egy ilyen felvásárlás nem menne át az amerikai hivatalokon, melyek nagy valószínűséggel nemzetbiztonsági megfontolásokból a CFIUS (Committee on Foreign Investment in the United States) megvétózta volna az ügyletet.
Zhao Weiguo szerint ha egy chipgyártó nincs benne a top3-ban, nagyon nehéz előre lépnie ebben az iparágban. Kínában viszont óriási potenciál van: az országnak nagyobb az éves chipimportja, mint az olajbehozatala. Ha a tervek megvalósulnak, az az egész iparágat átrendezheti. Jelenleg a piac első számú szereplője az Intel, melynek a chip-üzletből mintegy 50 milliárd dollárnyi bevétele van, alig több, mint amennyit a Tsinghua Unigroup a beruházásaira szán. Az Intel piaci kapitalizációja 151,5 milliárd dollár, a második legnagyobb chipgyártó Samsung Electronicsé szintén 150 milliárd körül van, míg a harmadik helyezett Qualcommé 78 milliárd dollár.
A kínai előretörés elsősorban az ún. NAND chipek piacán kialakult viszonyokat boríthatják. Ezen a piacon lényegében öt-hat gyártó osztozik, és az első három helyezett (Samsung, Toshiba, SanDisk) viszi a piac 70 százalékát. A Tsinghua egyelőre nem is tervez DRAM-gyártást, elsősorban a NAND chipekre kíván koncentrálni, amikre viszont nagyon gyorsan nő a kereslet.
A hatalmas beruházás beleillik abba az új gazdasági stratégiába, melyet idén hirdetett meg Kína legfontosabb kínai gazdaságtervező testülete, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC). Az NDRC augusztusban kétéves programot hirdetett a hi-tech (elsősorban az informatikai és elektronikai) vállalatok támogatására. Ez volt az első eredménye a kormány tavasszal meghirdetett „Made in China 2025" stratégiájának, amely az alacsony hozzáadott értékű gyártóipari tevékenység fokozatos átfordítását hirdette meg magas hozzáadott értékű gyártásba. A hatalmas állami holding mögött egy komoly egyetemi infrastruktúra is áll a maga kutatás-fejlesztési potenciáljával. A Tsinghua Egyetem – ott végzett Kína jelenlegi első embere, Xi Jinping is – szorosan összefonódott a nagy állami holdinggal. A holding tagvállalatainak jó része az egyetem szatellit cégeiből verbuválódott.