A napjainkban inkább csak a memóriákhoz kapcsolódó licencek árusításával foglalkozó Rambus saját gyártókapacitás nélkül, „fabless" gyártóként lesz jelen a piacon. Vagyis akárcsak a Qualcomm, az AMD vagy az Nvidia, a megtervezett chipeket bérgyártókkal készítteti el. A vállalat saját márkás RB26 chipjeit elsősorban szerverekbe, adatközpontokba szánja. Az első mintákat már ki is küldte az érdeklődő cégeknek, azok tömeggyártása pedig várhatóan még idén megkezdődik.
A kilencvenes években a vállalat már tervezett memóriát, RDRAM, azaz Rambus DRAM néven, amelytől sokan várták, hogy a későbbiekben az egyik legelterjedtebb PC-s memóriaszabvány lesz - különösen miután az Intel is rábólintott a vállalat technológiájának licencelésére. A megjelenést követő pár évben azonban az RDRAM hamar veszíteni kezdett népszerűségéből, magas gyártási és licencköltségei miatt, valamint önmagában azért is, mert szabadalmaztatott szabványról van szó. A kétezres évek első felében ennek megfelelően a technológia támogatása gyakorlatilag teljesen eltűnt.
A későbbiekben a nagy sebességű memóriachipek tervezésével foglalkozó cég szellemi termékeit más vállalatok licencelhették, több gyártó is akadt azonban, amely valamilyen okból nem volt hajlandó kifizetni a megjelölt díjakat. A hasonló esetek jobbára évekig húzódó perekben végződtek. Rambus ilyen módon többek között az Nvidiával is összetűzésbe került az elmúlt évek során, a Micron Technologyt és a Hynix Semiconducort pedig mintegy 4 milliárd dollárra perelte be 2004-ben, bár a pert 2011-ben elvesztette. A vállalat a licencek árusítása révén végül is mára mintegy 300 millió dolláros tőzsdei céggé hízott.
Mostanra azonban a Rambus lépést váltott és ahelyett, hogy a memóriachipek részegységeit tervezné, vagy a technológiát értékesítené, újra saját chipsetek gyártatásába kezdett. A várhatóan egy-két hónapon belül a gyártósorokra kerülő RB26 lapkákról egyelőre nem sok részlet ismert, mindössze annyi, hogy az R+ nevű szériába tartozik majd, DDR4-es interfészre épít és nagy memóriakapacitású szerverekhez készül. A hasonló rendszereknél jellemző probléma, hogy csak adott mennyiségű memóriát képesek kezelni, a szűk keresztmetszetet pedig jellemzően a processzor jelenti. A Rambus ezt a korlátot oldaná fel különálló vezérlőivel, amelyekkel a memóriavezérlő és a processzor címsorai között puffert használó Registered, és a fentieken túl az adatsávokhoz is puffert rendelő, Load Reduced DIMM-ekkel is használhatók - utóbbival egy-egy memóriacsatornán több memóriachip is elhelyezhető, növelve a memóriasűrűséget.
Egyelőre azt sem tudni, hogy a vállalat melyik gyártók memóriamoduljain helyezi majd el chipsetjeit. A kész termékkel ugyanakkor valószínűleg jobb esélyekkel indul majd a piacon, mint a szellemi tulajdonok perekkel tarkított értékesítésével.
