Stratégiaváltással próbálja elejét venni a további csökkenésnek a kínai piacon az IBM. A vállalat vezérigazgatója, Virginia Rometty az új irányt nagy vonalakban ismertetve azt mondta, hogy a jövőben az IBM megosztja technológiáit kínai partnereivel, és aktív szerepet fog vállalni az ország IT iparágának felépítésében.
Az IBM árbevétele és nyeresége közel három év óta folyamatosan esik, pedig a vállalat méretéhez képest gyorsan próbálja üzleti stratégiáját új alapokra helyezni: az adatközponti és felhős szolgáltatások azok a területek, melyeken a cég komoly növekedésre számít a következő években. Az átalakítások hatása azonban csak hosszabb távon lesz érezhető, így az IBM számára rendkívül fontos, hogy a meglévők mellé ne kelljen még egy, kínai fronton is küzdenie.
Kínában a Snowden-botrány kipattanását követően fordult problémásra az IBM helyzete az amerikai technológiai vállalatokat sújtó bizalomvesztés miatt. Ennek eredményeként a Nagy Kék még a hagyományosan IBM technológiai alapokon működő (és persze komoly bevételi forrásként szolgáló) kínai pénzügyi szektorból is kiszorulni látszik. Az ország vezetése ugyanis folyamatosan nyomást gyakorol a pénzügyi intézményekre, hogy azok – akár többletköltség árán is – minél előbb belföldi gyártók által szállított megoldásokra álljanak át. Az igazi lökést a stratégiaváltásra a Kína pénzügyi rendszerének védelmére kidolgozott törvénytervezet adhatta. Bár ennek elfogadását nemrég bizonytalan időre elhalasztották, több olyan pontot is tartalmaz, melynek életbe lépése az eddigieken felül még több kedvezőtlen hatással lenne az IBM üzletvitelére.
Jó hír az IBM számára, hogy a 2013 nyarán bejelentett OpenPower kezdeményezés – melynek célja létrehozni egy ökoszisztémát a megnyitott Power-technológiák körül – Kínában pozitív fogadtatásra talált, a kisebb-nagyobb szervergyártók szinte egyként léptek be az OpenPower konzorciumba és jelentették be Power-architektúrás fejlesztéseiket. Ezekre a kiszolgálókra a vevők a Power-kompatibilitás okán viszonylag könnyen át tudják migrálni meglévő DB2 adatbázisaikat és IBM middleware-en futó alkalmazásaikat. Így azoknak a szoftveres oldal miatt nem kell aggódniuk, miközben teljesíthetik a kormány kérését a belföldi hardveres alapokra történő átállásra. Az IBM-nek pedig üzleti szempontból úgyis a szoftverlicencek és a szoftveres szolgáltatások értékesítése a lényeg, mert ezekből a – magas nyereséghányadú – termékekből származik bevételének nagy része.
