A Qualcommot még 2010-ben panaszolta be a brit Icera, amelyet 2011-ben az NVIDIA vásárolt fel. A 3G/4G rádiós modemek gyártására szakosodott cég azt állította, a Qualcomm a mobilhálózati technológiákban felhasznált szabadalmait használta fel arra, hogy a készülékgyártókat saját chipjeinek használatára vegye rá. A Qualcomm számos olyan szabadalom birtokosa, amelyek részei a különféle 3G/4G szabványoknak, a vállalat árbevételének jelentős részét teszik ki az ezek licenceléséből befolyó jogdíjak. A Qualcomm olyan megállapodásokat köthetett a mobilgyártókkal, amelyek alapján a licencdíjak mértéke a vállalat által gyártott chipek használatától, illetve kizárólagos megállapodásoktól függhetett és ezzel versenyhátrányba hozta a konkurenseket. Feltételezhető, hogy ez az oka annak, hogy 2013-ban a Qualcomm részesedése az okostelefonos baseband processzorok piacán meghaladta a 90 százalékot is.
Amennyiben a Qualcommot bűnösnek találja az Európai Bizottság, úgy éves árbevételének legfeljebb 10 százalékára rúgó büntetést fizethet (utolsó lezárt pénzügyi évében a vállalat forgalma 25 milliárd dollár volt).
A Qualcomm ellen korábban is folyt ilyen versenyjogi vizsgálat az Unióban, miután több nagy távközlési gyártó (köztük a Nokia, az Ericsson, a Texas Instruments, a Panasonic, a Broadcom) panaszt nyújtott be azt kifogásolva, hogy az amerikai cég irreálisan maga licencdíjat kér a 3G szabványba került szabadalmai után. Az ügyet azonban 2009-ben ejtették, mivel a cégek az összes keresetüket visszavonták.
Ugyanakkor 2009-ben Dél-Korában a helyi hatóság 273 milliárd won (268 M USD) összegre büntette a Qualcommot miután azt találta, hogy visszaélt erőfölényével a CDMA chipek terén. Ez volt a legnagyobb bírság, amelyet az országban versenyjogi területen egy cégre kiszabtak. Kínában pedig jelenleg is folyik egy versenyügyi vizsgálat, amely azt vizsgálja, a Qualcomm visszaélt-e szellemi tulajdonával, hogy előnybe kerüljön az okostelefonos chipek piacán.
