Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.
Az azóta eltelt években a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – csakúgy, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ill. korábbi nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal – változatos programokkal, rendezvényekkel, akciókkal és kezdeményezésekkel valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését, kezdetektől célul tűzve az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel – az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával.
Az emberi alkotó tevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben – azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet minőségén.
Az eseményt köszöntötte Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Friedler Ferenc professzor, a Pannon Egyetem rektora és Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatója.
A Millenniumi Díj kitüntetettjei 2014-ben
Delta Alapítvány
A Delta Alapítvány pedig 25 éve jött létre, hogy a tudományos ismeretterjesztés körülményeit javítsa, a Delta alkotóközösségét összefogja. Műhelyükből a fiatal, tehetséges tévés, filmes alkotók, tudományos újságírók egész nemzedékei kerültek ki, akik számos szerkesztőségi műhelyben és más munkaterületen bizonyították már rátermettségüket.
A műsor az elsők között, 1976-ban váltott fekete-fehérből színes adásra. A Delta 2000-ben megújulva, a korszerűbb ismeretterjesztés jegyében szerepelt továbbra is rendszeresen a képernyőn. Nézettsége mindvégig magas volt, rendszeresen százezreket ültetett a képernyő elé. A műsor készítői számos vetélkedő szervezésével érdekődő fiatalok ezreit mozgatták meg a gimnáziumoktól a szakiskolákig.
A közszolgálati televízió vezetése két éve, indokolás nélkül levette a programról a Deltát. A tévé archívuma több mint 1500 adás közel 45 000 percét őrzi. A pótolhatatlan szellemi műhelyt a Delta Alapítvány hivatott egyben tartani és az új lehetőségeket keresni.
Magyar Fordítóház Alapítvány
A Magyar Fordítóház 1998-as megnyitása óta fogadja azokat a külföldi fordítókat, akik magyar szépirodalmi, bölcseleti, társadalomtudományi műveket ültetnek saját nyelvükre. Balatonfüreden, az egykori Lipták villában működő, inspiráló műhely a magyar irodalom soknyelvű birodalma. A fordítók magyar nyelvi közegben dolgozhatnak, találkozhatnak kortárs magyar írókkal, és megismerhetik a magyar irodalom legújabb alkotásait.
A munkát hatezer kötetes könyvtár, és a modern kor technikai felszereltsége segíti. Az alkotók a fordítandó mű terjedelmétől függően 2-8 heti időtartamra szóló ösztöndíjat nyerhetnek el, ebből fedezik ellátásuk költségeit. A pályázatokat a Magyar Fordítóház Alapítvány öttagú kuratóriuma folyamatosan bírálja el. A Fordítóház kisebb rendezvényeknek, szimpóziumoknak, workshopoknak is otthont ad, vagy éppen a Balassi Intézet műfordító szakos hallgatóinak – mestermunkájuk elkészítéséhez.
A Magyar Fordítóház Alapítvány tagja az európai fordítóházak és az európai irodalmi központok hálózatának.
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára
Magyarország legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza, ahol mintegy milliónyi fényképet őriznek. Valódi kincsestára a magyar föld városairól, tájairól, a magyar történelem fontos személyiségeiről és pillanatairól készült képeknek. A gyűjteményben technikai különlegességek: dagerrotípiák és fotókerámiák is megtalálhatóak. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja 1874-ben került a gyűjteménybe.
A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Főbb tematikus gyűjteményei a portré- és csoportképgyűjtemény; a városképgyűjtemény; Magyarország nemzetközi kapcsolatai.
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratóriuma
A Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratórium tevékenységében alapvető szerepet játszik a fehérjékből felépülő önszerveződő szupramolekuláris rendszerek szerveződési és működési elveinek kutatása, a felismert törvényszerűségek bio- és nanotechnológiai alkalmazása. Más műhelyekkel közösen új szenzorelveken alapuló diagnosztikai eljárások kifejlesztésén dolgoznak a környezet és élelmiszerbiztonság, valamint az egészség megőrzése érdekében.
A kutatások egyik kiemelt célja olyan mesterséges receptorok előállítása, amelyek egyrészt számos alkalmazásban helyettesíthetik a manapság általánosan használt monoklonális ellenanyagokat, másrészt polimerizációs képességüknél fogva különféle szupramolekuláris szerkezetek építését teszik lehetővé. Jelentős eredményeik születtek annak felderítésére, hogy a flagellin fehérje egyes részei milyen szerepet játszanak a flagelláris filamentumok szerkezetének kialakításában.
Kutatásaik másik fő irányát olyan polimerizációra képes enzimek előállítása jelenti, amelyekből a biokonverziós technológiákban előnyösen használható szupramolekuláris multienzim rendszerek építhetők.
Az alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazására eljárást dolgoztak ki a flagelláris filamentumokból felületi kötőrétegek létrehozására. Mesterséges flagellin alapú nehézfémkötő receptorokat állítottak elő, amelyek bioszenzorok érzékelőelemeiként alkalmasak az ivóvizek nehézfémekkel való szennyezettségének kimutatására. A sikeres kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeit a közelmúltban elfogadott két hazai szabadalom is tükrözi.
