Az Európai Unió a jelenlegi hétéves költségvetésében a Horizont 2020 keretprogramban 70 Mrd eurót irányzott elő kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységek támogatására. Az előző költségvetési ciklusban a magyar intézmények 260 M eurót nyertek a 7. Keretprogram pályázatain, az új ciklusban ez arányosan 300 M euró lenne, de a cél 350 M euró támogatás megszerzése
A megcélzott összeg elnyerését elősegítendő a Nemzeti Innovációs Hivatal is messzemenően segíti a magyar intézményeket céljaik elérésében. Erről kérdeztük Spaller Endrét, a hivatal elnökét

ELEKTRONET: — Nemzetgazdasági szempontból milyen eredményeket várnak a pályázatoktól és az ezekhez kapcsolódó innovációs eredményektől?

Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke

Spaller Endre: — Az elmúlt ciklusban az elnyert összegek jelentős részét egyetemi kutatóhelyek nyerték pályázataikkal, ami azért volt jó, mert ők képzik a jövő sikeres vállalkozóit. Erre alapozva még több céget szeretnénk bevonni a programba annak érdekében, hogy a kutatások eredményei minél nagyobb mértékben kerülhessenek a piacra. Fontos, hogy az az ipar, amely Magyarországra települ, modern ipar legyen, új, „high-tech" munkahelyeket teremtsen, ezzel hozzájárulva az ország gazdasági fejlődéséhez. Az ICT-szektor kkv-i a legesélyesebbek a H2020 programon belüli sikeres pályázásra, hiszen fajlagosan itt a legkisebb az induló vállalkozások tőkeigénye, és az új ötleteken alapuló fejlesztésekhez sem feltétlenül kell nagy beruházás.

— Miben tud az NIH segíteni az érdeklődőknek?
— Több mindenben, egyrészt a „www.h2020.gov.hu" honlapon minden szükséges információ elérhető lesz. Nemcsak a konkrét pályázási tudnivalókat, hanem a későbbiekben sikertörténetek bemutatását is megtalálhatják majd az érdeklődők, és szeretnénk olyan bírálókat is megszólaltatni, akik tapasztalataik révén el tudják mondani, mire kell figyelnie a pályázóknak, mi az, ami fontos a projektjavaslatok sikere szempontjából. A weboldal tehát segítséget nyújt a megfelelő szaktudás átadásában, mely a sikeres pályázatokhoz szükséges.

— Ön szerint, a H2020 programban való részvétel hogyan járulhat hozzá a tőkehiányos, kis magyar cégek fejlődéséhez és megerősödéséhez?
— Magyarországon számos lehetőség van a cégek pénzügyi helyzetének megerősítésére. A H2020 forrásainak szintén lehet egy ilyen hatása, de elsősorban nem ez a program célja. Ez a keretprogram az innovációról szól, és nagy előnye a már működő innovatív cégek számára, hogy a program egyes részei kifejezetten a piacképes termékek elő­állítását támogatják.

— Előnyben részesülnek-e az egyetemi spin-off cégek a pályázatokban?
— A H2020 pályázatai bármilyen intézmény számára elérhetők és pályázhatók. A spin-offok előnye az lehet, hogy ők közel vannak a tudományos műhelyekhez, így jól ismerik az alapkutatások eredményeit, és közvetlenül hasznosítani tudják azokat. Amikor vége van egy kutatásnak, és megjelent a publikáció, az még csak a folyamat első fele vagy egyharmada. Utána jön még az „igazi munka". Magyarországon sokan gondolják úgy, hogy a vállalkozók kevésbé értékes munkát végeznek, mint a professzorok, ezáltal kevésbé becsülik őket, viszont ezen a szemléleten változtatni kell. A vállalkozó az, aki munkahelyeket teremt. Én látok esélyt arra, hogy az ehhez szükséges szemléletváltozás elkezdődik az egyetemeken is, és akkor a lehető legjobban használhatják ki a H2020 program által nyújtott lehetőségeket a különböző konzorciális együttműködéseken keresztül.

— Hogyan segít az NIH a cégeknek konzorciumi partnerek keresésében?
— A hivatal feladata, hogy segítse a magyar kutatókat és vállalkozókat pályázati partnerek keresésében itthon és külföldön is. Az egyetemi „spin-off" cégek helyzete egyszerűbb lehet, hiszen a kutató professzorok egyik sapkájukban professzorok, másik sapkájukban vállalkozók, de a nagy projektek megvalósításához partnerekre is szükség lehet.

— Mennyire szempont az, hogy egy-egy pályázat az ország melyik részéről érkezik?
— Magyarország 2014—2020 között az EU strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 Mrd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százaléka, 767 Mrd forint a K+F+I-célokra tervezett forrásrész. Ezt az összeget döntően a Közép-magyarországi Régión kívül lehet felhasználni, ami viszont óriási lehetőséget jelent az ezen régión kívüli K+F+I területén, ahol így újabb fejlesztőbázisok telepedhetnek meg. Olyan komoly innovációs bázisokra van szükség, ahol a jövő feltalálói dolgozni tudnak, és ezekre a bázisokra most lesz megfelelő mennyiségű anyagi forrás. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor érjük el Ausztria vagy a fejlett nyugati országok szintjét. Azt gondolom, hogy ehhez az innováció szempontjából adottak a források a következő hét évben. Természetesen ezt a kormány, a hivatal nem tudja megoldani, ehhez a cégek K+F és innovációs aktivitása is kell. A jó hír az, hogy kb. minden ötödik pályázat nyert a 7. Keretprogramban az elmúlt időszakban, tehát mindenképpen érdemes pályázni.

— Hét év elég hosszú idő. Milyen tervek születtek arra, hogy a mostani diákokat versenyekkel, felhívásokkal arra késztessék, hogy már most kezdjenek el saját projekteken gondolkodni?
— Rengeteg ötlet- és innovációs verseny van most is. Az egésznek az a lényege, hogy a 25 év alatti fiatalok, egyetemisták elindulnak-e a vállalkozói lét irányába. A mostani statisztikák szerint kb. 4%-uk mondja azt, hogy szeretne vállalkozó lenni. Ez az arány nagyon alacsony, de bízunk abban, hogy ha látják a lehetőségeket, akkor ez az arány nőni fog!
A hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal is tárgyal egy „start-up" ösztöndíj kiírásáról, illetve kapcsolatrendszerén keresztül segíteni tudja az ilyen típusú vállalkozásokat.

— Reális veszély-e, hogy a duális képzés bevezetésével lecsökken a vállalkozni kívánó, innovatív szellemű diákok száma?
— Ez egyéni motiváció kérdése. Azt, hogy Magyarországról indulva is lehet akkora vállalkozást építeni, hogy akár New Yorkban is legyen irodája, ma ezerből egy ember tudja elképzelni, és nagyjából tízezerből egy meg is tudja csinálni. Senki sem mondja azt, hogy ez nem egy rögös út, de a nehézségek ellenére mégis többeknek sikerül. Őket nem fogja érdekelni, hogy általában a statisztika azt mutatja, hogy a duális képzésben így vagy úgy alakul egy életút. Ők „átrágják" magukat az egyetemen, a bürokrácián, és létrehozzák a vállalkozásukat. Ők jelentik a jövőt Magyarország számára.