A 2012-ben alapítottnál négy és félszer több betéti társaság kezdte meg működését tavaly: 2841 az előző évi 623 után, mindeközben az új részvénytársaságok és kft-k száma elmaradt az előző évitől. A Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu előzetes adatai szerint – a számok kis mértékben még változhatnak, mivel a gazdasági szervezetek egy részének bejegyzése, jellemzően adminisztratív okok miatt, akár hónapokig is elhúzódhat – tavaly összességében a 2012-esnél 6 százalékkal, 2027-tel kevesebb gazdasági társaság jött létre.
Részvénytársaságból nyolcadával, kft.-ből hatodával alakult kevesebb 2013-ban, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi visszaesés viszont abszolút értékben a legnagyobb: 5333-mal kevesebb kft. kezdte el a működését tavaly, mint tavalyelőtt (rt.-ből az előző évi 401 után 351 alakult).
Az, hogy a betéti társaságok között nem jelentkezett a kft.-kre és részvénytársaságokra jellemző visszaesés, részben összefüggésben állhat a dohány-kiskereskedelem átalakításával, az új, állami koncessziós rendszer megteremtése kapcsán megjelenő új piaci szereplőkkel. A www.ceginfo.hu adatai szerint 701 tavaly alapított betéti társaság nevében szerepel a „trafik", a „tabak" vagy a „dohány" kifejezés, míg 2012-ben mindössze 20 ilyen bt. volt.
Ha a 2013-as cégalapításokat regionális felosztásban nézzük azt látjuk, hogy továbbra is Budapest és a központi régió (a főváros és Pest megye) a magyar cégvilág középpontja. A fővárosban alapították a részvénytársaságok csaknem kétharmadát és az összes vállalkozás negyven százalékát. A régió súlya még nagyobb: Közép-Magyarországon kezdte el működését az rt.-k 72 százaléka, és összességében is a vállalkozások több mint fele. Az alföldi régiókban volt viszonylag magas a cégalapítási hajlandóság (az észak-alföldiben létesült az új cégek 9,7 százaléka, a dél-alföldiben a 9,1 százalékuk), míg a másik végletet a Dél-Dunántúl jelenti: csak minden tizenhetedik új vállalkozásnak van itt a székhelye.
A legtöbb új gazdasági társaságot a főváros (12 924) és Pest megye (4177) után Hajdú-Bihar megyében alapították (1322), de Borsod-Abaúj-Zemplén megye alig maradt el ettől (1299). További négy megye van, ahol ezernél több vállalkozás kezdte meg a működését: Bács-Kiskun (1227), Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg (egyaránt 1121-1121), valamint Fejér megye (1034). A lista másik végén Nógrád megye áll (318, az új vállalkozások mindössze 1 százaléka), de 500-nál kevesebb új céget hoztak létre Tolna és Vas megyében is (372 és 485).
A legtöbb részvénytársaságot a főváros (222) és Pest megye (31) után Csongrádban létesítették (23), ugyanakkor Békés megyében a 2013-as év egyetlen új részvénytársaságot sem hozott. A betéti társaságok több mint hatodát Pest megyében alapították, de az átlagnál több bt kezdte meg a működését Borsodban és Heves megyében is.
