Öt beavatkozási terület
A hét évre szóló program meghatározó célkitűzése, hogy 2020-ra Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot. Ehhez egyrészt új munkahelyek létesítése, másrészt a munkát vállalni akarók képességeink fejlesztése szükséges. Nem vitás, hogy ez elképzelhetetlen az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltatószektornak a fókuszált fejlesztése nélkül. A célok elérése érdekében a GINOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fő beavatkozási területre koncentrálja:
- Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés.
- Vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése.
- K+F+I-tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése.
- Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT-szektor és -gazdaság fejlesztése.
- Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése.
Mindegyik beavatkozási gondolatsornak vannak elektronikai ipari vonatkozásai még akkor is, ha azok elsőre nem is tűnnek szembe. Itt jegyezzük meg, hogy minden egyes területhez hozzárendelik (és ezért arról külön nem is beszélünk) a vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását, ami — köztünk legyen szólva — valóban elengedhetetlen. A GINOP várható uniós finanszírozása egységes, 85%-os átlagos társfinanszírozási aránnyal számolva meghaladja a 8,6 milliárd eurót.
ad 1) Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés
A járműipar mellett éppen az elektronikai az, amelyben nem lehet úgy a pályán maradni, ha az alkalmazottak nem rendelkeznek a megfelelő szintű szakmai tudással és ha azt nem fejlesztik folyamatosan. Éppen ezért az anyag nagyon helyesen mutatja be és helyezi fókuszba a reálgazdaság képzési szükségleteinek megfelelő és ahhoz rugalmasan igazodó, versenyképes tudást biztosító szakképzési és felnőttképzési rendszer kialakításának fontosságát. A munkahelyi rugalmasság és biztonság javítása érdekében szükségesnek látja támogatni a felelősségteljes vállalati kultúra kialakítását és elterjesztését, a legális foglalkoztatás ösztönzését, a munkahelyi egészség és biztonság javítását és a munkaügyi kapcsolatok fejlesztését célzó intézkedéseket is.
Éppen ezért az alábbi irányelvek megjelenése látszik fontosnak ezen prioritás esetében:
- Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása.
- A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása.
- A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.
ad 2) Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése
A Kormány már korábban is deklarált célja, hogy gazdaságunkon belül csökkenjen a dualitás, a gazdaság több lábon, szélesebb bázison tudjon állni. Iparágunkra különösen jellemző a dualitás: a viszonylag kevés számú, azonban nagy értéket előállító és azt exportra vivő multinacionális cég mellett (és sajnos csak részben mögött) ott áll a nagyszámú, magyar tulajdonú, alapvetően belföldre termelő kkv. réteg. Ezen belül külön probléma, hogy a vállalkozások vállalati méret szerinti „korfájának" szerkezete nem tekinthető optimálisnak, a rengeteg kisvállalkozás mellett nem kellően széles a közepes vállalati méretet elérő vállalkozások aránya. Szükséges tehát ezek létrejöttének, életben maradásának segítése. Persze szükséges a nagyvállalatok támogatása is, mert ezek jelenlétükkel erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv.-kra. Nagyon sok esetben egyedi és alapvető segítség lehet a kkv.-k számára a tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. Ezzel összefüggésben ilyen gondolatok jelennek meg az anyagban:
- Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése.
- Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása.
- Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése.
Különösen figyelmet érdemlő, hogy a 2014—2020-as időszak gazdaságfejlesztési célú támogatásait olyan módon kívánják felhasználni, hogy az általános kkv.-támogatások mellett, illetve azok keretein belül a kkv.-szektor egyes szereplőit, csoportjait specifikusan, speciális igényeiknek, problémáiknak megfelelően segítsék. A szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztése magában foglalja az üzleti infrastruktúra szolgáltatási minőségének fejlesztését (pl. ipari parkok, inkubátorház), a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzését (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek), valamint az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztését.
A kkv.-knak közvetlenül adandó támogatások esetében nagyon fontos a fókuszálás. Ennek iparágunk számára releváns összetevői:
- ágazati fókuszálás: a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazatok komplex fejlesztésének támogatása, elsősorban a Smart Specialization Strategies —S3 — éppen most folyó kidolgozása alapján,
- területi fókuszálás: a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező térségek (ún. növekedési zónák, max. 6-8),
- téma szerinti fókuszálás: KFI, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, erőforrás-hatékonyság.
Itt mindenképpen ki kell emelni, hogy az anyagban említésre kerül a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztése és különleges adottságaink fenntartható hasznosítása, összhangban a Kormány mindenkori ipar- és innovációpolitikájával.
A GINOP prioritásai között megjelenő térségi vonatkozású beavatkozások kiemelt eszközöket jelentenek a speciális, konkrét térséghez kötődő gazdasági, foglalkoztatási problémák kezeléséhez, illetve az ezeken a szinteken definiált (és az S3 stratégiákkal alátámasztott) kiemelt lehetőségek kihasználásához. Előbbire példa a „Szabad Vállalkozási Zóna" fejlesztési program, amely az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrál, utóbbira a kiemelt növekedési zónák komplex fejlesztéseinek támogatása.
ad 3) A K+F+I-tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése
Magyarországon ma már az export 22%-át a technológiaintenzív termékek adják, amelyeket szinte kizárólag az országba települt globális nagyvállalatok hazai leányvállalatai állítanak elő. Ezek között sok olyan is van, amely szigetszerűen működik, fontos tehát ezeknek a hazai gazdaságba való integrálódása. A GINOP ezt elsősorban a K+F-tevékenységük erősítésén keresztül tartja megvalósíthatónak. Persze ezen túlmenően a K+F működő tőke vonzására irányuló támogatáspolitikai eszközök erősítése hazánk jelenlegi versenypozíciójának fenntartása érdekében is elengedhetetlen.
Úgyszintén nem kétséges, hogy a magyar tulajdonú elektronikai cégek K+F+I-tevékenységét is fokozni kell, és éppen ezért központi támogatásokra van szükség. Tekintettel a kutatás és a fejlesztés alapvető fontosságára, az ehhez a ponthoz rendelt támogatási koncepciót (melynek célja röviden: a tudásfelhasználás és a tudásáramlás erősítése, a tudásbázisok megerősítése) egy kissé részletesebben ismertetjük.
Vállalatok önálló K+F+I-tevékenységének támogatása
A vállalatok versenyképességének erősítése szempontjából kiemelten fontos az innovatív vállalkozások prototípus/termék/technológia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása, a piacra lépés elősegítése. A beavatkozás célja az innovációs lánc különböző szakaszainak támogatása, a célzott alapkutatástól kiindulva akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig.
Innovációs ökoszisztéma-építés
A tudás- és technológiaintenzív start-up és spin-off vállalkozások életciklusának kezdeti, kritikus szakaszában a túlélési esélyeket jelentős mértékben növeli a kedvező innovációs ökoszisztéma rendelkezésre állása, mivel ennek segítségével hozhatóak befektetésre alkalmas („investment readiness") állapotba. A beavatkozás célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar K+F-eredményekre alapuló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének elősegítése, valamint az ezt támogató ökoszisztéma kialakítása.
Vállalati K+F-kapacitásfejlesztés
A helyi gazdaságba integrálódó, K+F-alapú külföldi működőtőke-beruházások jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági növekedésre a technológiatranszfer és a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatott munkaerő növelése révén. A beavatkozás célja a nemzetgazdasági szinten jelentős méretű, a hazai innovációs környezetbe integrálódó, egyedi K+F-beruházások ösztönzése, ezen belül különösen új vállalati K+F-munkahelyek teremtésének elősegítése, valamint a kapcsolódó K+F-infrastruktúra létrehozása.
S3-specializációk, kiemelt növekedési zónák
Az előkészületben levő Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) mind a hazai, mind az európai versenyképesség-erősítő hatások miatt prioritásnak tekinti a gazdaságfejlesztési (különösen az iparfejlesztési) övezetek megerősítését. A beavatkozás célja azon programok támogatása, amelyek a K+F+I-t nagymértékben hasznosító ágazatok szélesen értelmezett, infrastruktúra-, humán- és innovációs hátterét biztosítják, valamint az ipari struktúra modernizációja mellett egyben átfogó térszerkezeti változásokat is elindítanak. A kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai keretében területi és innovációs fókuszokhoz is igazodó szempontok alapján fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok, amelyek központjában nem kizárólagosan a megyei jogú várostérségek állnak, de akár több megyei jogú városra és más településekre is kiterjednek.
Kkv.-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának és iparjogvédelmi tevékenységének támogatása
A vállalkozások innovációs készségének javításához szükséges az innovációs ötletek megvalósulását korlátozó szűk keresztmetszetek feloldása, a hiányzó kompetenciák biztosítása révén. A beavatkozás célja a kkv.-k és feltalálók K+F+I-tevékenységének ösztönzése és elősegítése innovációs szolgáltatások vásárlásának, valamint szellemi alkotások hazai vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló tevékenységek támogatásával.
Együttműködésben végzett K+F+I-projektek támogatása
Itt a cél olyan (akár nemzetközi) együttműködésben végzett kutatásfejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A vállalkozások és kutatóhelyek együttműködésében megvalósuló projektek aktuális állapotának függvényében az innovációs lánc különböző szakaszai kerülnek támogatásra, az alapkutatástól kiindulva akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig.
K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált projektek)
A beavatkozás célja olyan, széles körű együttműködésben végzett, az érintettek által kezdeményezett, de részben felülről (top-down) felépített és koordinált K+F-projektek közös keretben történő támogatása, amelyek egy kiemelt ágazat nemzeti vagy regionális szinten jelentős szereplőinek többsége által kidolgozott, jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű, szakmailag jól körülhatárolt és összefüggő K+F-feladatainak megoldására irányulnak.
K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások)
A beavatkozás célja valamely (globális) társadalmi probléma megoldására fókuszálva, az érintett ágazatok tudományos, kutatási és technológiai erőforrásait szinergiában alkalmazva komplex, jövőbe mutató és egyúttal globális piaci kitörési lehetőségeket biztosító megoldások kidolgozásának támogatása. A teljes mértékben felülről felépített (top-down), és a hazai K+F+I-szereplők közötti interdiszciplináris együttműködést erősítő beavatkozás olyan nemzeti kezdeményezések kialakulását segíti elő, amelyek a Horizont 2020 programokban is sikerrel szerepelhetnek.
Ipari kutatóközpontok
A magyar innovációs rendszer egyik gyenge pontját jelenti azon intézmények hiánya, amelyek képesek az ipar számára használható módon közvetíteni a kutatásfejlesztés során teremtett tudást. A beavatkozás célja a hazai költségvetési kutatóhelyek bázisán olyan központok kialakítása, amelyek egy nyitott, minden gazdasági szereplő számára elérhető együttműködési keretet biztosítanak a technológia- és tudástranszfer, valamint a közös K+F-tevékenység számára.
ad 4) Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT-szektor és -gazdaság fejlesztése
Ma már közhely, hogy az európai gazdasági növekedés egyik akadályozó tényezője az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elégtelen mértékű alkalmazása. A problémák oldására az anyag az alábbi megoldásokat látja, amelyekből következő különböző fejlesztési igények kielégítése a magyar elektronikai kkv.-knak is jó piacot kínál:
- Versenyképes IKT-szektor fejlesztése.
- digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása.
- Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések.
- Infokommunikációs ismeretek, készségek növelése.
ad 5) Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése
Itt alapvetően a megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatásáról van szó. A tervezett intézkedésekből a műszeripar, a szabályozó- és mérőeszközöket, -berendezéseket gyártó és javító cégek húzhatnak hasznot.
