Sajnos a magyarországi vállalatoknak csak mindössze 13 százaléka rendelkezik teljesen kidolgozott vállalati, mobileszközöket érintő biztonsági szabályzattal, miközben egyre jobban növekszik a mobileszközöket érintő informatikai biztonsági incidensek száma, köszönhetően a privát eszközök egyre nagyobb integrációjának a vállalati környezetben. A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok fele érzi úgy, hogy egy jól szervezett, szisztematikus folyamatra van szükség, hogy foglalkozni tudjanak a vállalatukat érintő kiberfenyegetésekkel.
A már eleve rossz eredményeket mutató helyzetet tovább rontják a magyar oktatás területén mért eredmények, ahol is az intézmények mindössze 28 százalékának van elegendő forrása az informatikai rendszerek fejlesztésére. Viszont meg ennél is fontosabb, hogy a megkérdezett nemzetközi állami, illetve védelmi szervezeteknek mindössze 34 százaléka állítja, hogy rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel az informatikai rendszerek kiépítésére és fejlesztésére. A fennmaradó intézmények 66 százaléka érzi úgy, hogy állandó veszélyben vannak a bizalmas kormányzati információk.
A felmérés rávilágít arra a tényre is, hogy a magyar vállalatok 13 százaléka tapasztalt már adatszivárgást az elmúlt 12 hónapban, amely duplája a globális 6 százaléknak. A magas eredmény nyilvánvaló oka, hogy a munkavállalók egyazon mobileszközön egyszerre tároljak személyes, illetve vállalati adataikat, amelynek használata valóban kényelmes, de rengeteg potenciális veszélyt rejt magában.
A B2B International felmérésében a válaszadók 70 százaléka elismerte, hogy a BYOD-környezet egyre nagyobb veszélyt jelent a vállalati informatikai infrastruktúrára.
A felmérés arra tényre is rámutat, hogy ha meg a mobilbiztonságpolitika megfelelő is, a forráshiány továbbra is fennáll: a hazai szervezetek 16 százaléka nem rendelkezik megfelelő pénzügyi forrással a vállalati biztonságvédelem megteremtéséhez. A felmérésben részt vevő vállalatok 42 százaléka számolt be arról, hogy rendelkezik vállalati szabályzattal, de elismerte, hogy azok meg nem teljesen kiforrottak. További 34 százalék nyilatkozott úgy, hogy a jövőbeni tervei között szerepel az informatikai biztonsági házirend kiépítése.
A megkérdezett vállalatok 11 százaléka továbbá azt nyilatkozta, hogy nem rendelkezik ilyen jellegű házirenddel és nem is tervezi annak kidolgozását.
A Kaspersky Lab felmérése szerint a magyarországi vállalatok 80 százaléka számolt be arról, hogy találkozott már belső eredetű problémával az elmúlt 12 hónapban. Ezek az incidensek valós pénzügyi es reputációs károkat okoznak, amelyeknek mértéke számottevően meghaladja a befektetett költségek értékét. Ami a számokat illeti, a magyar nagyvállalatok átlagosan átszámítva 138 millió forintot, míg a kis- és középvállalatok 12 millió forintot fizetnek egy-egy súlyosabb informatikabiztonsági incidens során. Egy sikeres célzott támadás továbbá akar 528 millió forintba is kerülhet egy nagyvállalatnak, beleértve a közvetlen anyagi karokat, valamint a járulékos költségeket.
Az elrettentően magas számok ellenére, a vállalatok nagy része meg mindig nem méri fel rendesen a kockázatokat. A felmérés szerint a hazai vállalatok több mint negyede még mindig nem tartja fontosnak az informatikabiztonság kérdését.
