Május 7-én a Nemzetgazdasági Minisztérium adott otthont a rendezvénysorozat következő állomásának, amelyen a sajtótájékoztató résztvevői: dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete, Dr. Michael Jacob, Svédország Iparügyi, Energiaügyi és Kommunikációs Minisztériumának európai és nemzetközi kutatás és innovációs főtanácsadója, Lukáts Ákos, az Electrolux Lehel Kft. porszívógyár igazgatója, Jakab Roland, a Svéd Kereskedelmi Kamara igazgatósági tagja, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese, Nagy György, a Sigma Kudos Kft. ügyvezető igazgatója volt.
A rendezvény résztvevőit Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete üdvözölte, és értékelte azt a fejlődést és eredményeket, amelyek országaink között a kutatás-fejlesztés, innováció területén tapasztalható az utóbbi években.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a globalizálódó világban az innováció járul hozzá legtartósabban a gazdasági növekedéshez, ezért fontos, hogy Magyarországon a K+F+I-be történő beruházások megerősödjenek, és ennek eredményeként az ország versenyképessége növekedjen. Célunk, hogy Magyarországon az évtized végére a K+F ráfordítások a GDP 1,8 százalékára nőjenek, és ebből a vállalatok 1,3 százaléknyi részt vállaljanak.
Dr. Michael Jakob, Svédország Iparügyi, Energiaügyi és Kommunikációs Minisztériumának európai és nemzetközi kutatás és innovációs főtanácsadója kifejtette, hogy hazája innovációs stratégiájának középpontjában az emberi tudás, kreativitás és kezdeményezőkészség áll, mivel ezek jelentik egy ország innovációs képességének alapjait. Az állam feladata olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozások, a szervezetek és a közszféra innovációs képessége kiteljesedhet, amit korszerű jogi-gazdasági szabályozókkal, az infrastruktúra fejlesztésével, szükség esetén anyagi ösztönzők és eszközök biztosításával segítenek elő. Az innovációs stratégia megvalósítása folyamatában a holisztikus szemlélet kap főszerepet, amelyet az együttműködés, a folyamatos visszacsatolás, valamint a „best practice" (esetek) tanulmányozása határoz meg bel- és külföldön egyaránt. A cél, hogy Svédország folyamatosan képes legyen alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági-környezeti kihívásokhoz, növelje versenyképességét, illetve javítsa köz- és jóléti szolgáltatásait.
Mindkét ország minisztériumi szakértője egyetértett abban, hogy az innováció ma már nem pusztán a kutatóintézetekben folyó munkát jelenti, hanem szélesebb értelemben azt a folyamatot, amelynek kiteljesedésével az új ötlet, egy megoldás vagy termék eljut a végfelhasználóhoz. Ehhez azonban számos társadalmi-gazdasági szereplő együttműködése szükséges. Svédország innovációs stratégiája ennek a kooperációnak a jelentőségét emeli ki és kívánja hathatós eszközökkel támogatni. A magyar stratégia leszögezi, hogy a K+F ráfordításoktól a valódi innovációig hosszú út vezet, ezért a tudás előállítására, a tudás felhasználására és a köztük lévő kapcsolatra, vagyis a tudásáramlás dinamizálására kell koncentrálni, a hasznosítás-orientált K+F+I előtérbe helyezésével.
A kérdéshez három Magyarországon sikeresen működő, svéd tulajdonú cég képviselője erősítette meg az elhangzottakat, és igazolta tapasztalati tényekkel, számokkal.
|
Sikeres magyarországi középvállalatként a Sigma Kudos Magyarország Kft. elkötelezett a hazai innovációs stratégia mielőbbi véglegesítése és sikere mellett. A mérnöki szolgáltatató piac jelentős magyarországi és nemzetközi szereplőjeként a Sigma Kudos lehetőségeihez mérten eddig is sokat tett azért, hogy az üzleti stratégiájának alapját képező innováció nemcsak fő szolgáltatásaiban, a műszaki szakszövegírástól a szoftverfejlesztésig, hanem külső kommunikációjában, PR- és reklámtevékenységében, valamint társadalmi szerepvállalásában is a cégarculatot meghatározó elemmé váljon. A Sigma Kudos Csoport a szolgáltató vállalatok között egyedülálló módon éves árbevételének 4%-át költi kutatás-fejlesztésre, ezzel is hozzájárulva a tudásalapú társadalom létrehozásához. Az Electroluxnál a termékfejlesztések az előzetesen felmért fogyasztói igények és elvárások alapján történnek. Arról, hogy az új fejlesztések minél hamarabb eljuthassanak vásárlókhoz, az úgynevezett Innovációs Háromszög gondoskodik, amely a kutatás-fejlesztési, a formatervezési és a marketing részleg folyamatos és szoros együttműködését jelenti, a terméktervezési folyamat során. Az Electrolux magyarországi gyáregységeiben is működnek fejlesztői csoportok. A jászberényi porszívógyár Kutatás - Fejlesztési részlegén jelenleg 45 szakember dolgozik, míg a nyíregyházi és jászberényi hűtőszekrény- és fagyasztóládagyárban közel 60 fő foglalkozik a termékfejlesztéssel. Idén is fejlesztések várhatók úgy a hűtőszekrény-, mint a porszívógyártás területén. Utóbbiban többek között a zajcsökkentés és az energiahatékonyság, valamint az akkumulátoros nyeles- és kézi-porszívók gyártásában. Magyarországon egyik legnagyobb termékfejlesztési kihívásunk a magas szintű kreativitást és tapasztalatot igénylő "előállítási költségekre optimalizált terméktervezés", hiszen csak ezzel őrizhetjük meg versenyképességünket az alacsony költségszintű térségekkel szemben. Az Ericsson Magyarország, az ország legnagyobb - 1200 főt foglalkoztató - telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftver és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalata, részt vett az innovációs stratégia társadalmi konzultációjában is; kifejezésre juttatta, hogy a versenyképes K+F tudásbázis megtartása és továbbfejlesztése a műszaki és természettudományos képzés erősítésével valósítható csak meg, továbbá ösztönözni kell a K+F értéklánc szereplői (ipar-felsőoktatás) közötti kapcsolatokat és a hatékony együttműködést is. Az Ericsson évente több mint 5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre. Ezzel a befektetéssel a telekommunikációs iparág meghatározó formálója, 33.000 szabadalmával a szektor egyik legerősebb portfóliójával rendelkezik. A magyarországi Ericsson tevékenységében példaértékű az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata, a magyar mérnökök szabadalmai és fejlesztései meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben. |
