Becslések szerint 2015-re a világ iparának ritkaföldfém-igénye évi 185 ezer tonnára fog emelkedni. Kína eközben azt tervezi, hogy az exportját öt év alatt fokozatosan 35 ezer tonnára csökkenti, és a termelésével a saját iparát szolgálja ki a kivitel helyett.
A belső-mongóliai bányák mellett jelentős kitermelhető készletek vannak még pl. Dél-Afrikában, Indiában, Kaliforniában, Ausztráliában, Vietnámban, Grönlandon és Brazíliában is, azonban 2009-ben a világszerte megtermelt 132 ezer tonnából 129 ezer tonnát mégis az ázsiai ország produkált. Ennek egyetlen oka van: a ritkaföldfémek többsége erősen mérgező, ezért bányászatuk és finomításuk veszélyes és kifejezetten környezetszennyező. Amikor a nyolcvanas években Kína olcsó ritkaföldfémekkel árasztotta el a piacot, a világon mindenhol leálltak a termeléssel, mert senki sem tudott versenyezni az árakkal - és nem is tudott volna, hiszen Kína nem fordít figyelmet a környezetvédelemre, ezért nincsenek additív költségei a termelésnek. A kínai bányák becslések szerint csak savas, radioaktív szennyvízből évi tízmillió tonnát termelnek. A világ ritkaföldfém-fővárosának számító Batou környezete pár év alatt holdbéli tájjá változott, a növényzet kipusztult. Amikor padig a lakóknak az ivóvízbe szivárgó mérgező anyagok miatt tömegesen kezdett kihullani a hajuk, a környékbeli falvakat kitelepítették.
A számítások szerint, ha a kínai elektronikai ipar a jelenlegi ütemben nő tovább, és ennek igényeit az export kárára elégítik ki, akkor 2012-2013 környékén esély van a ritkaföldfémek világpiacának összeomlására, a Kínán kívüli high-tech ipar pedig rövid időn belül teljesen ellehetetlenülhet. Ugyanis ha most elkezdenék újra megnyitni a világ elhagyott bányáit, illetve újakat építeni a felderített lelőhelyekre, azok nem tudnának ilyen gyorsan annyira felpörögni, hogy fedezzék a csökkentő kínai exportot. A japánok az újrahasznosításban gondolkodnak, azonban a kidobott mosógépek és légkondicionáló berendezések feldolgozásából az ország ritkaföldfém-igényének csak 10 százalékát fogják tudni kielégíteni. Az ENSZ tévék és mobiltelefonok hasonló célú újrahasznosítására indított programot idén májusban.
Bárhogy is legyen, elkerülhetetlen a durva áremelkedés, hiszen vagy az alacsony kínálat miatt nőnek meg az árak, vagy pedig korszerű, a kínaitól eltérően a környezetet kímélő, ámde drága kitermelési módszerek alkalmazása miatt.
