A leállás célja többes: egyfelől a mesterséges hiány újra felfelé hajtja majd az árakat, másfelől pedig a külföldi rivális high-tech iparágakat is nagyon kellemetlen helyzetbe hozza. A kínai cégek ugyanis szeretnék például kilökni az európai és ázsiai riválisaikat az elektromos motorokhoz való mágnesek gyártásának vezető szerepéből. Ezeket ugyanis javarészt eleddig nem Kínában gyártották. Annak érdekében hogy a hiány által indokoltnál is jobban emelkedjenek az árak, az export stopon kívül felvásárlásba is kezd a cégcsoport, amely a kínai kitermelés 60 százaléka felett rendelkezik, hála egy korábbi kormányzati döntésnek, amely 35 kisebb vállalatot olvasztott egybe.
Ugyan a világ ritkaföldfém készletének "csak" harminc százaléka található Kínában, az ország - hála számos megállapodásnak, felvásárlásnak, gazdasági segélynek és hasonlóknak - valójában a világ kitermelésének nagyjából 97 százaléka felett rendelkezik. Azaz a világ high-tech iparai a kínai uraktól függenek, akik most úgy döntöttek: nincs több alapanyag.
Ahogyan azt korábban is megírtuk, az iparágak próbálnak szabadulni a kínai uralomtól.
Ezen több éves, sőt, évtizedes tervek azonban egyelőre nem tartanak olyan fázisban, hogy bármilyen mértékben is csökkentsék a most bejelentett leállás gazdasági hatásait.
