A napenergia termokémiai tárolásához olyan molekula szükséges, amelynek szerkezete napfény hatására megváltozik, és hosszú ideig stabil marad ebben a formában. Ezután valamilyen hatás - katalizátor, kis hőmérsékletváltozás, fényfelvillanás - hatására hirtelen visszanyeri eredeti formáját, miközben hősugárzás formájában adja le a tárolt energiát. A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) már 2010-ben kifejlesztett egy módszert, amellyel a napenergiát kémiai kötésekben lehet tárolni. Ez azonban eddig nagyon drága volt, mert ruténiumvegyületet kellett hozzá használni, a ruténium pedig ritka és drága anyag. Most a korábbi kutatások vezetője, Jeffrey Grossman és munkatársa, Alexie Kolpak a Nano Letters című folyóiratban bejelentették, hogy találtak olcsóbb megoldást. A két kutató által kifejlesztett anyag szén nanocsövek és egy azobenzén nevű vegyület kombinációjával készül. Az új kémiai rendszer nemcsak olcsóbb, mint ruténiumtartalmú vegyület, hanem sokkal hatékonyabb is a térfogatra számított energiatárolás tekintetében. Kolpak elmondása szerint az energiasűrűsége vetekszik a lítiumion akkumulátorokéval.
A napenergia kihasználására kidolgozott új megközelítés egyik nagy előnye Grossman szerint, hogy leegyszerűsíti a folyamatot. Egyetlen lépésben egyesíti az energiagyűjtést és a tárolást. Az eljárás kiválóan használható fűtőrendszerekben, de elektromosság termelésére csak egy újabb átalakítási lépés közbeiktatásával alkalmazható.
