Ahogy az anyag fogalmaz, a versenyképességi stratégia elkészítése során a készítők elsőszámú vezérelve az volt, hogy a végeredmény a gazdasági szereplők stratégiája legyen. Ezért közel 1300 piaci szereplő véleményét is figyelembe vették. Emellett áttekintették a korábban készített, mintegy 20 iparpolitikai-stratégiai anyagot, megvizsgálták a magyar versenyképesség általános helyzetét, elemezték az egyes iparágakat, feltérképezték a nemzetközi jó gyakorlatokat is. Mindezeket összevetve végső soron 789 szakmai javaslat és 75 kiemelt javaslat fogalmazódott meg.
6 ágazat, 4 pillér, 3 cél
A 6 kiemelt ágazat beazonosítása során figyelembe vették az egyes ágazatok súlyát és a hazai hozzáadott érték nagyságát, az ágazat növekedési potenciálját különös tekintettel hazánk adottságaira és az adott ágazatban a modern technológia relevanciájára. A stratégia fókuszában az ipar áll, olyan hagyományos és sikeres ágazatokkal, mint:
- a járműipar,
- az egészségipar,
- az élelmiszeripar,
- az alapanyagipar (vegyipar, fémipar, műanyagipar).
Ezen felül megjelennek olyan ágazatok is, melyek a szolgáltatásokat is érintik:
- az információs és kommunikációs technológiák;
- és a kreatívipar.
A stratégia 4 pilléren alapul:
- patriotizmus, azaz a hazai termékek előtérbe helyezése a gazdaságpolitikában;
- technológia, azaz fejlett technológiák térnyerése és elterjedése;
- fenntarthatóság térnyerése a gyártásban, szállításban és a felhasznált energiában;
- ellátásbiztonság, azaz minél diverzifikáltabb termelés legyen hazánkban, ideértve a beszállítói értékláncokat is
A pilléreken belül is kiemelt fókuszban áll a mesterséges intelligencia minél szélesebb körben történő elterjesztése, valamint az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése.
A kiemelt ágazatokban 3 stratégiai cél mentén fogalmaz meg javaslatokat az anyag:
- a hazai beszállítók fejlesztése, hogy azok minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek az értékláncban;
- a kutatás+fejlesztés+innováció támogatása, mélyebb kapcsolat az egyetemek, kutatóközpontok és az ipar között;
- magyar bajnokok kinevelése egyes ágazatokban, melyek külföldön is versenyképesen tudnak terjeszkedni.
Csúcstechnológiák alkalmazása
A négy pillér közül leginkább a második érinti az elektronikai ipart. Mit mond erről az anyag?
A csúcstechnológia minél szélesebb alkalmazása, mely jelentősen javítja a magyar ipar versenyképességét. A technológia vezérelt ipar elsősorban a következő főbb technológiákon kell, hogy alapuljon: ipari IoT, mesterséges intelligencia, kollaboratív robotika, autonóm rendszerek, felhő és nagykapacitású számítástechnológiák, innovatív alapanyagok és technológiák. E technológiák alkalmazása – elsősorban a gazdaságon keresztül – kiemelt társadalmi hatással is jár.
Célok:
− A mesterséges intelligencia alkalmazása 15%-os növekményt jelentsen a hazai GDP-ben, meghaladva ezzel a globális (14%-os), illetve a régióra előre jelzett (11,5%-os) fejlődést;
− A piac és kompetenciafejlesztési intézkedéseknek köszönhetően a munkakörváltozással vagy álláshely-váltással érintett 1 millió munkavállaló új, magasabb hozzáadott értéket jelentő munkakörben dolgozzon, elérve ezzel, hogy a mesterséges intelligencia ne megszűnő munkahelyeket, hanem magasabb bérrel járó, új lehetőségeket jelentsen a magyar munkavállalók számára. Ehhez fejlett (adat- és tudásalapú) döntéstámogatás, ember-robot kollaboráció, ember-központú automatizálás szükséges.
− Az 5G lefedettség 2025-re érje el a 76%-ot, legyen lefedve valamennyi megyei jogú város és főbb közlekedési útvonal.
− Magyarország félvezetőipari-szerkezete az európainál is kevésbé fedi le a teljes értékláncot, jelenleg a félvezető ipari értéklánc elején (tervezés, verifikáció) és a legvégén (modulgyártás) van szignifikáns jelenlétünk. Ezért célként kell megfogalmazni, hogy a félvezetőgyártásban valósuljanak meg olyan projektek hazai vagy nemzetközi együttműködés keretében, amelyek csatlakoznak a Chips Act célkitűzéseihez, kiemelten az európai félvezetőgyártás globális súlyának növeléséhez.
Az IKT ipar fejlesztési koncepciói
Ebben a pontban jelennek meg az elektronikai ipar fejlesztésére is kitérő gondolatok. Mint az a lentiekben látható, erőteljesen keverednek a különböző szolgáltatások és a gyártás témakörei. Függetlenül attól, hogy a két szektor problematikája teljesen különböző rendszert alkot, a stratégia az IKT ágazatot az alábbi 3 alágazat összességének tekinti:
- Számítástechnikai és telekommunikációs eszközök gyártása;
- IT-szolgáltatások (beleértve startupok);
- Telekommunikációs szolgáltatások
Az ágazat víziója 2030-ra:
- Az IKT gyártás hozzáadott értéke tekintetében hazánk élen jár az Európai Unión belül.
- A vállalatok által megvalósított beruházások több mint 50%-át az Ipar 4.0 megoldások teszik ki.
- A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések hulladékának közel 100%-ban történő újrafeldolgozásához a technológia adott.
- A telekommunikációs infrastruktúra világszínvonalon biztosítja a modern ipar háttérinfrastruktúráját.
A fentiek alapján a következő fejlesztési javaslatokkal él:
Csak ennyi(?)
A nyilvánosan hozzáférhető anyag több kérdés tekintetében is adós marad a válasszal. Csak a legszembetűnőbbekre térünk ki.
Mint említettük, az előterjesztő tárca (NGM) azt szeretné, hogy a félvezetőgyártásban projektek valósuljanak meg hazai, vagy nemzetközi együttműködés keretében. Azonban ez a kiváló javaslat mintegy lógva marad a levegőben, a továbbiakban nem esik szó róla.
Az IKT fejlesztési koncepció a hazai elektronikai gyártóipar számára nem jelöl meg fejlődési lehetőségeket. Úgy néz ki, mintha egyedül az elektronikai hulladékok feldolgozása tekintetében számítanának rá. Ezzel szemben, mintegy elbújtatva, a járműipar fejlesztéséhez kapcsolódóan megjelenik egy elektronikai alkatrész összeszerelésre, a kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztésére vonatkozó javaslat. Ez koránt sem elegendő, hiszen a magyar elektronikai ipar lényegesen többre képes, mint az alkatrészek összeszerelése. Ennél fogva a szakmakultúrához tartozó ökoszisztéma is jóval szélesebb körű.
Őszintén szólva mindez nem sok. Különösen nem az, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes világgazdaságra meghatározó jellegű iparágról van szó. Óriási méretű, az élet minden területére kiterjed – vagyis bőven kínál olyan részterületeket, vagy akárcsak niche-eket, ahol Magyarország is labdába rúghat(na). Ezek célkeresztbe állításával azonban adós maradt az NGM. Csak remélni merjük, hogy létezik a közzétettnél részletesebb stratégia is, amelyben komolyabb szerepet szánnak hazánk második-harmadik legnagyobb iparágának.
