Direkt vs. indirekt hűtés
Az adatközpontokban a kompresszoros hűtésen alapuló megoldások a leggyakoribbak (egy háztartási hűtő is ilyen elven működik), ezek azonban még szabadhűtéssel sem nyújtanak maximális energiahatékonyságot, ezért a külső levegőt kell minél jobban kihasználni. Ezt a legkönnyebben friss levegő befúvásával lehet megtenni. Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása rendkívül nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen.
Egyre népszerűbb ezért az indirekt, levegő-levegő hőcserén alapuló hűtés, amikor a kinti levegő nem keveredik az adatközpontéval. Így nem jutnak be szennyező anyagok, és a – gyakran eltömődő – szűrőkre sincs szükség. Ráadásul a bennük lévő, elektronikusan szabályozott ventilátorok csak annyi levegőt mozgatnak meg egy adott pillanatban, amennyi éppen szükséges, ezzel pedig további energiamegtakarítás érhető el.
Bár a friss levegős hűtés energiahatékonysága magasabb az indirekt hőcserélősénél, a nagy adatközpontok tulajdonosainak többsége szerint ez az előny nem enyhíti a légszennyezéssel, a párásodással és a nagyobb karbantartási igényekkel járó kockázatot. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi időben egyre több szerverpark választ olyan levegő-levegő hőcserélőre épülő megoldásokat, ahol a hatékonyságot víz elpárologtatásával is növelik. Ennek a megoldásnak köszönhetően 50%-kal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20%-kal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50%-kal csökkenhetnek.
Lehűtött költségek
Jó hír, hogy a legújabb eszközökkel még ennél is jobb eredményeket lehet elérni. A Schneider Electric közvetett hőcserélős, Ecoflair Air Economizer megoldása akár 60%-kal csökkenti a szerverhűtés üzemeltetési költségeit a régebbi, hűtött vizet vagy hűtőközeget használó technológiákkal szemben. A tetőre vagy a szervertermi épület mellé telepíthető berendezéssel a hűtőgépek az adatközponton kívülre kerülnek, ezáltal hasznos helyet szabadítanak fel.
Az Ecoflair 15-20%-kal energiatakarékosabb az egyéb közvetett hőcseréléses rendszereknél. Mivel a hűtés kevesebb energiát igényel, az elektromos infrastruktúra 30%-kal több eszközt tud ellátni az általános hűtési rendszerekhez képest. A Schneider Electric becslése szerint az Ecoflair használatából fakadóan a teljes tőkebefektetés akár 6%-kal is csökkenthető, hiszen kisebb kapacitású villamos hálózatra van szükség.
Az Ecoflair egy rugalmas rendszer: moduláris kialakítása leegyszerűsíti az üzembe helyezést, illetve a szerelést és csökkenti a karbantartási költségeket amellett, hogy egyéni beállításokra ad lehetőséget a hűtési követelmények és a környezeti viszonyok alapján. Csőalakú dizájnja meggátolja a lemezes kialakítású hőcserélőkre jellemző, a hűtővízmaradvány miatti lerakódásokból fakadó meghibásodásokat, minimalizálva a szükséges karbantartást és a teljesítményre gyakorolt negatív hatást. Polimer anyaga pedig kiküszöböli a korrózió kockázatát nedves környezetben vagy az időjárási viszonyoknak kitett helyeken.
A 250 kW-os és 500 kW-os modulok együttes használatával jól méretezhető indirekt hűtési megoldás alakítható ki, amely szinte bármilyen adatközpont igényeit képes kielégíteni.
