Emellett tovább fokozza az aggályokat, hogy a városok folyamatosan nőnek: az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének 70%-a lakik majd városokban, ami azt jelenti, hogy a következő 36 évben a városok kapacitásának annyit kell nőnie, mint az elmúlt 4000 évben! Ez a gyors migráció mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli városközpontokat ipari és lakossági infrastruktúrájuk bővítésére kényszeríti. A Pike Research kutatóintézet szerint ezeknek a fejlesztéseknek a kivitelezése 108 milliárd USD-t tehet ki 2020-ra, és ez az összeg csak tovább növekszik majd, hatalmas nyomást gyakorolva a városi költségvetésekre. Az Európai Unió törekvése – az Európai Intelligens Városok és Közösségek kezdeményezés révén – az, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentse a teljes energiafelhasználást, és meghatározó mértékben fejlessze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági tevékenységeket 2050-ig.
Mitől intelligens egy város?
Az okosváros legtalálóbb meghatározása egy olyan közösség, amely egyszerre hatékony, élhető és fenntartható. Hagyományosan egy város víz- és gázellátása, villamosenergia-hálózata, katasztrófaelhárítási, közlekedési, közmű-szolgáltatási rendszere, épületei és kórházai elkülönülten, egymástól szigorúan függetlenül működnek. Egy valóban effektív város azonban nem csupán az egyes architektúrák optimalizálását, hanem azok integrált menedzselését is igényli a beruházások priorizálása és az értéknövelés maximalizálása érdekében. A városok a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb hozzájárulói: az autópályák, a közterületek és a létesítmények generálják az emisszió döntő részét, így ezek fenntarthatóvá tétele kulcsfontosságú szerepet játszik az ökológiai lábnyom csökkentésében. A városoknak emellett törekedniük kell az erőforrások eredményes felhasználására, az elöregedő városrészek rehabilitációjára és az ökoszisztémával harmonizáló tervezési folyamatok kialakítására.
Városokosítás
A városok többféle módon is elindulhatnak az okossá válás útján. Otthont adhatnak demonstrációs projektnek, amelyben egy vagy több vállalat teszteli a leginnovatívabb megoldásait. Ilyen volt például az IssyGrid, az első franciaországi pilot projekt, mely során többek közt a Schneider Electric is részt vett Issy-les-Moulineaux-ban az intelligens hálózattal rendelkező negyed kialakításában. Ezenfelül egy város házigazdája lehet olyan nagyszabású eseménynek is, mint az olimpiai játékok vagy egy világbajnokság, amely szintén teret adhat az új infrastrukturális beruházásoknak, a rehabilitációnak és az esztétikai korszerűsítéseknek. Mégis, a városok többsége számára a legjárhatóbb út, ha maga a közösség határozza meg fenntarthatósági vízióját és az ahhoz vezető lépéseket. Mivel a városok földrajzi adottságaik, népességük, természeti erőforrásaik és „sebezhető pontjaik" tekintetében eltérnek egymástól, elengedhetetlen, hogy a smart city-jövőkép az egyedi igényekhez, kihívásokhoz, lehetőségekhez és forrásokhoz igazodjék.
Kihívások és lehetőségek
A feltörekvő gazdaságok, mint Kína és Brazília, nem halogathatják városaik intelligensebbé alakítását, hiszen exponenciálisan növekvő népességük rövid távú cselekvést tesz szükségessé. Egyes esetekben az új városok és kerületek szó szerint a földből nőnek ki, ami által lehetővé válik az okos-infrastruktúrák közvetlen kialakítása. A fejlett gazdaságok Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Japánban hasonló kilátások elé néznek, de eltérő kihívásokkal kell szembesülniük, mint például elavult hálózataik korszerűsítése.
Technológiák kéznyújtásnyira
Az okosvárosok felé történő elmozdulással a városközpontok rövid és hosszú távon egyaránt hatékonyabbá, élhetőbbé és fenntarthatóbbá válhatnak a városvezetés, a populáció és az üzleti vállalkozások bevonásával. Minden város képes rá, hogy intelligenssé váljék. Ennek első lépése a smart-rendszerek kialakítása, melyek egyformán szolgálják a lakosokat és a környezetet. Elektromos hálózatok, gáz- és vízelosztás, állami és magánkézben lévő közlekedési rendszerek, kereskedelmi épületek, kórházak, otthonok - ezek alkotják egy város hatékonyságának, élhetőségének és fenntarthatóságának gerincét. Ezeknek a kritikus fontosságú városi szisztémáknak a lépésenkénti integrációja és működtetése jelenti egy okosváros sikeres megteremtésének sarokkövét.
Az évtized végére számos kritikus fontosságú smart city-technológia, beleértve a monitoring- és érzékelőtechnológiákat, valamint az intelligens közlekedési és épületfelügyeleti rendszereket, az összes kontinensen a mindennapi élet részét képezi majd. Ezen architektúrák fejlesztésével megvalósulhat a társadalmi egyenlőség a városi közszolgáltatások egyetemes hozzáférhetősége révén, életek menthetők a készenléti szervek azonnali elérhetőségével, a városok ellenállóbbá válhatnak a válságok idején, és eredményesen felkészülhetnek a veszélyekre, továbbá könnyebben helyreállíthatók a közműszolgáltatások az esetleges üzemzavarokat követően. A rendszerek új gazdasági övezeteket hoznak létre, amelyek a növekedés mozgatórugóivá válnak. Ezek a korszerűsítések azonban nemcsak a modern és jóléti közösségek kiváltságai lehetnek. Hiteles, nyomon követhető ütemezéssel és pénzügyi eszközökkel mindegyik város számára elérhetővé válik az intelligensebb infrastruktúra kialakítása. A hardver, a szoftver és a mérési elemek kombinációja megkönnyíti a rendszerek és hálózatok közötti együttműködést, az így létrejövő óriási adathalmaz elemzése pedig lehetővé teszi a közszolgáltatások optimalizálását.
Praktikus megközelítés
Az átmenet megvalósítása során azonban kiemelkedően fontos az alulról felfelé építkező, rendszerközpontú és a felülről lefelé építkező, adatközpontú megközelítések ötvözése, mely által a városok azonnali, látható és mérhető eredményeket biztosító stratégiákat sajátíthatnak el. Ennek konkretizálásaként a Schneider Electric egy öt lépésből álló szemléletet alkotott meg, mely magában foglalja a jövőkép meghatározását, a megfelelő technológia kiválasztását, az integrációs folyamat kidolgozását, az innovációt és az együttműködések kialakítását.
A vállalatnál eddig több mint 200 városfejlesztési projektet hajtottunk végre szerte a világon, többek között Európában, Brazíliában, Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban. Ezek a projektek a városi szisztémák hatékonyságának megújítását célozzák meg, az energiakezeléstől a vízkezelésen keresztül a közlekedési hálózatokig, amelyek valószínűleg a legnagyobb fejfájást okozzák manapság a városoknak.
Megoldásainkkal a városok akár 30%-os energia- és 20%-os vízmegtakarítást érhetnek el, valamint a forgalomban töltött és az utazási idő is közel 20%-kal csökkenthető. A CCTV biztonsági kamerák telepítésével megközelítőleg 30%-kal csökkenthető az utcai bűnözés, a megnövelt biztonságnak köszönhetően pedig emelkedik az életszínvonal, ami ösztönzi a munkahelyteremtést és a tehetségképzést, s ez magasabb adóbevételekhez vezet. Ám az előnyök túlmutatnak a statisztikákon. Egy nemrégiben az Egyesült Királyságban készült tanulmány kimutatta, hogy a mentők reakcióidejének az átlagos 14 percről 5 percre csökkentése megduplázta a szívrohamáldozatok túlélési esélyeit. A legtöbb városi környezetben a torlódás ma megakadályozza az ötperces reagálást, az okosvárosok azonban rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy évente több tízezer emberélet megmentését tegyék lehetővé.
A Schneider Electric referenciáit említve, az energiamenedzsment területén pl. a vállalat integrációs megoldásokat és mérnöki szolgáltatásokat alkalmazott egy olaszországi 43 MWp naperőműben, amely 18000 lakásba juttat el áramot, és 28000 tonnával alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelent egy fosszilis tüzelőanyagokat égető, ipari termeléshez használt erőműhöz képest.
A vízkezelés területén egy olyan intelligens vízgazdálkodási struktúrát hoztunk létre, amelynek köszönhetően a törökországi Ankarában hatékonyabbá vált a vízelosztás és az elhasznált víz kezelése, ezzel javítva a teljesítményt és optimalizálva a költségeket.
A közlekedési területen az elmúlt tíz évben a Schneider Electric Csoporthoz tartozó Telvent vállalat nyújtott teljes körű infrastruktúra-kezelési megoldást az önkormányzat számára. Tizenegy különböző irányítóközpont kezeli a város létfontosságú infrastruktúrájának egyes területeit: villamos energia, víz, olaj, gáz, tömegközlekedés és városi forgalom, levegőminőség, repülőterek stb. Ezt az általunk biztosított legmodernebb technológia, valamint az egyes területeket érintő műveletek átfogó ismerete tette lehetővé.
Az Egyesült Államokban a vállalat részt vett egy korszerű, fenntartható épületcsoport létrehozásában az UNT (Észak-texasi Egyetem) közelében, mely az egyetem számára 14,6 millió dolláros megtakarítást és 14%-kal alacsonyabb energiafogyasztást jelentett a Schneider Electrickel kötött első, haszonrészesedéses szerződés keretében.
További kiváló példája az okosváros létrehozásának a berlini EUREF-Campus, mely számos tömegközlekedési lehetőséget alakított ki, örökségvédelmi és modern, magas energiahatékonysággal bíró épületeket egyaránt felvonultat, ötvözi a megújuló energiát és az intelligens energiaellátást. Ezenfelül innovatív közösségi interakciót és programot hirdetett meg, mely a kampuszt vonzó munka- és rekreációs környezetté alakítja. A projektben a Schneider Electric alakította ki a teljes épület-felügyeleti energiamenedzsment-rendszert, melynek köszönhetően a létesítményegyüttes LEED Platinum minősítést kapott, továbbá a vállalat töltőállomásokat is biztosított a kampusz területén. A Schneider Electric energiamenedzsment-megoldásának köszönhetően az EUREF-Campus
- évente 27 863,5 kádnyi vizet
- évente 3212 telepített fának megfelelő szén-dioxidot (33 fa CO2 kilogrammonként)
- naponta 176 elektromos hajtású autó által felhasznált villamos energiát (15 kWh/autó/nap) takarított meg.
Minden út az okosvárosba vezet
A városok soha nem látott mértékben találják szembe magukat kihívásokkal, és ez a tendencia folytatódik majd a belátható jövőben is. A népességnövekedéssel fokozódik a légszennyezés, az erőforrások szűkössége, a bűnözés, a forgalom, a gázkibocsátások, s így a nyomás a városi infrastruktúrán. Ezért a közösségeknek megelőző jelleggel kell reagálniuk mindezekre, és az intelligens struktúrákra való átállással meg kell őrizniük integritásukat, vonzerejüket, versenyképességüket. A fenti példák is jól mutatják, hogy sok város már rendelkezik a fenntartható infrastrukturális átalakítást előirányzó vízióval, és eredményesen haladnak céljaik megvalósítása felé. Most van itt az idő a cselekvésre, hiszen egyre sürgetőbbé válik, hogy közös összefogással csökkentsük a városok környezetünket befolyásoló hatásait!
