A UC Berkeley, az MIT és a University of Colorado kutatói nemrégiben bejelentették, hogy a világ első olyan mikroprocesszorát fejlesztik, amely elektronokat és fotonokat egyaránt használ a működéshez. A mérnökök két, több mint 70 millió tranzisztort és 850 fotonikus komponenst tartalmazó processzormagot helyeztek el egy 3×6 milliméteres lapkán. Az új lapka a fejlesztők szerint mérföldkő az üvegszálas kommunikációs technológia történetében, mivel az első olyan processzor, amely fotonikus I/O egység segítségével kommunikál más lapkákkal, így lényegesen megnöveszik a feldolgozás és a kommunikáció sebessége

A fejlesztés további különlegessége, hogy az eszközt egy nagyteljesítményű számítógépes lapkákat előállító üzemben készítették el – vagyis a technológia alkalmasnak látszik a tömeggyártásra.

Miközben az optikai kommunikációs technológia fejlődésének köszönhetően jelentősen megnőtt a számítógépek közötti adatátvitel sebessége, a technológia alkalmazása a lapkákon belül eddig nehézségekbe ütközött. A problémát az okozza, hogy mind ez ideig nem létezett módszer arra, miképpen lehet a fotonikus eszközöket úgy integrálni a processzorok bonyolult és drága gyártási folyamatába, hogy ehhez ne kelljen megváltoztatni a gyártástechnológiát. Ez azért volt rendkívül fontos, mert egyrészt senki sem akarta tovább növelni a gyártási költségeket, másrészt féltek attól, hogy egy módosítás ronthatja a processzorok minőségét, a kihozatali arányt.

A most kifejlesztett energiatakarékos processzor 300 Gibit/s-os négyzetmilliméterenkénti sávszélesség-sűrűséggel büszkélkedhet, ami 10-50-szeres javulást jelent a hagyományos mikroprocesszorokhoz képest. A kutatók a fotonikus I/O komponenssel ellátott lapka funkcionalitását többféle program futtatásával ellenőrizték. A fotonikus I/O nem csupán gyors, hanem energiahatékony is, mindössze 1,3 wattot fogyaszt 1 terabitnyi adat 1 másodperc alatt történő továbbításakor.

Forrás