Vírus működteti az elektronikát
Az egyre kisebb elektronikai áramkörök, megoldások iránti igény kielégítése egyre nagyobb fizikai akadályokba ütközik.A villamos energia termelési, illetve tárolási problémák oldására a biológia kínálkozik

Sok baj van a megújuló energiával, mert nem mindig fúj a szél, éjszaka nem süt a nap, és az ingadozó teljesítményű energiaforrásokat nehéz beleilleszteni az áramhálózatba, aminek pontosan ki kell szolgálnia az igényeket. Egyes tudósok jobb akkumulátorok kifejlesztését vagy az áramhálózat átalakítását javasolják, de a megoldás ennél sokkal egyszerűbb lehet: a Methanobacterium palustre nevű baktériumok. A New Scientist szerint a fölösleges áramot fel lehet "etetni" a baktériummal, amely szén-dioxid felhasználásával metánt állít elő. Ezt már könnyű tárolni, és szükség esetén el lehet égetni az erőművekben.
Bruce Logan, a pennsylvaniai egyetem munkatársa fedezte fel az új módszert. Az elektrolit cella katódján élő baktérium elektronokat tud felvenni, és az energiával a fosszilis üzemanyaggal működő erőművekből vagy a légkörből származó szén-dioxidból metánt gyárt. A módszer olcsóbb lehet, mint a korábbi hasonló eljárások, amelyekben nemesfém katalizátorokat használnak. Ráadásul elég hatékony, az árammal bevitt energia 80 százaléka visszanyerhető a metán elégetésekor.
Április elején számolt be a Massachusetts Institute of Technology a hírről, amely szerint tudósai új vírusok közreműködésével, környezetbarát módon tudnak a mostaniaknál nagyobb teljesítményű akkumulátorokat gyártani.
A kutatócsapat egy olyan, tudományosan az M13 nevet viselő vírust módosított a célra, amely embereket nem, csak baktériumokat szokott megfertőzni. A tudósok oly módon alakították át a kórokozók génjeit, hogy negatív töltésű részecskéket vonzzanak magukhoz, majd apró, de hatékony elektródákat építsenek szén-nanocsövek és fémalkatrészek felhasználásával. Az alkotóelemek csupán 4 µm vastagságúak. A vírusos technológia nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten is működik az eljárás, illetve, hogy hihetetlenül pontosan irányítható a folyamat.
Az áramforrás teljesítményét tesztelve arra jutottak, hogy a kobalt-oxid katód a hagyományos szénalapú társaival összehasonlítva nagyobb tárolókapacitással rendelkezik, ezenkívül jobban viseli a nagyszámú töltési ciklusokat. Elvileg egy 10 grammos elég lesz ahhoz, hogy 40 óráig ellásson egy iPodot, és autókba is tervezik használatát. Angela Belcher, az MIT professzora és egyben a kísérlet irányítója szerint az egyik ilyen akkumulátort már ki is kipróbálták egy hordozható zenelejátszóban és háromszor annyi ideig hajtotta, mint egy áruházi telep.