Az USA nevét hallva kevesen gondolnak arra, hogy bár a Föld lakosságának csak kevesebb, mint 5%-a lakik ebben az országban, mégis itt realizálódik a megtermelt javak egynegyede. Nem csoda tehát, hogyha ez a gazdaság bajba kerül, akkor az mindenkinek rossz.Mint ismert, napjaink világgazdasági válsága is az USA-ból indult. Ilyen helyzetben érdemes közelebbről megnézni: milyen intézkedéseket javasolnak a katasztrófa elindítóinak honfitársai

2009. február végén az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara egy rendezvényt szervezett, ahol magyar vállalatvezetőknek tartottak előadást a kockázatkezelésről és a stratégiai tervezésről. Itt felszólalt Paul A. Laudicina is, aki korábban az amerikai alelnök főtanácsadójaként dolgozott. Jelenleg az A.T. Kearney menedzsment tanácsadó cég vezérigazgatója, és mint olyat, a szakma legbefolyásosabb szereplői között tartanak számon. Ő arról beszélt, hogy azok a vállalatok - és azok az országok - fognak tudni kilábalni a válságból, amelyek nem egyszerű költségcsökkentéssel, hanem az innovációba történő befektetéssel igyekeznek újra növekedési pályára állni.
Az ex főtanácsadó előadásában rámutatott: míg az 1990-es évek a felelőtlenül túlpörgetett kockázat korszaka volt, addig napjainkat a kockázat teljes elutasítása jellemzi. A vezérigazgató szerint mindkét magatartás abból a téves vélekedésből fakad, hogy a múltbeli események alapján lineárisan tervezhető a jövő. A hatékony üzleti tervezés azonban sohasem statikus. A mai gyorsan változó világban persze lehetetlen öt évre előre jósolni, azonban a különböző lehetséges forgatókönyveket megvizsgálva olyan stratégiát alakíthatunk ki, amely képes alkalmazkodni a bekövetkező eseményekhez.
A tanácsadó három-három javaslatot fogalmazott meg a kormányzat, illetve a vállalatok felé. Először is, a kormányoknak nyitva kell tartaniuk a határokat a gazdaságpolitikában. A protekcionista gazdaságpolitika a növekedésnek csupán az illúzióját teremti meg, és alulteljesítéshez, a versenyképesség csökkenéséhez vezet. (Megjegyzés: ez elsősorban az USA-t fenyegetheti, hiszen az ő politikusai hajlamosak ilyen intézkedések meghozatalára). Másodikként azt emelte ki, hogy a rövid távú segítséget jelentő gazdasági stimuláló csomagokat hosszú távú befektetésekkel kell kiegyensúlyozni, legfőképpen a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra, az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén. A harmadik pont, amelyre Laudicina szerint a kormányoknak ügyelniük kell, hogy globálisan koordinálják mind a támogatási, mind a regulációs programjaikat, hiszen a korábbi prosperitáshoz hasonlóan a jelenlegi recesszió is globális. A globalizáció paradoxona, hogy a nagymértékű integráció tette lehetővé a minden korábbinál intenzívebb fejlődést, de ugyanez vezetett az eredetileg csak Amerikát érintő válság példátlanul gyors továbbgyűrűzéséhez is. Ma már egy ország sem él vákuumban.
A vállalatok számára Laudicina három fontos lépést javasolt: a költségcsökkentés mellett továbbra is fektessenek a kutatás-fejlesztésbe, a merev tervek helyett készítsenek rugalmasabb stratégiákat, és a statikus előrejelzések helyett alkalmazzanak dinamikus tervezési folyamatot. Szerinte a statikus tervezés a történelem folyamán még sohasem eredményezett pontos előrejelzéseket, ugyanis az nem veszi figyelembe a technológiai innovációnak köszönhető paradigmaváltásokat, amelyek alapvetően megváltoztatják a játékszabályokat.
Magyarországról Laudicina elmondta: hazánknak ki kell használnia a tudás intenzív szakmákban meglévő humánerőforrás-előnyeit. Magyarország hagyományosan erős az innovációban, és ez a terület jelentheti a megoldást az ország számára. Látni kell, hogy az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe fektetett pénz hosszú távon ugyan, de minden esetben megtérül.
A kérdésre, hogy mikor lehet vége a lejtmenetnek, és indulhat meg a növekedés, Laudicina kifejtette: a fellendülés legfontosabb mutatója az amerikai fogyasztók biztonságérzete lesz. A válság előtt az amerikai fogyasztók megtakarítási rátája -1% volt, azaz többet költöttek, mint amennyit megkerestek. Mára ez a szám +2% fölé emelkedett. Ha a megtakarítás aránya eléri a +6%-ot, akkor fog megindulni a lassú, de biztos növekedés, ami globálisan is érezhető lesz. Számításunk szerint ez a pont 2009 harmadik negyedévének végére, vagy negyedik negyedévének elejére érkezik el - mondta az A.T. Kearney vezérigazgatója.