A regionális innovációról szervezett közös konferenciát 2009. február 4-én a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ). A rendezvény egyik fontos célja a regionális innováció helyzetének áttekintése volt

A konferencián dr. Kolber István, kutatás-fejlesztési államtitkár a magyar innovációs rendszer jelenlegi helyzetéről számolt be. Előadásában kiemelte: a kormány számára nagyon fontos cél a regionalitás érvényesítése, valamennyi régió bekapcsolása az ország gazdasági vérkeringésébe. A regionalitásra való törekvés természetesen a kormány tudomány-technológiai és innováció-politikai (TTI) stratégiájában is megjelenik.
A regionális innováció támogatásának fontosságát az OECD magyarországi innovációs rendszerről szóló országtanulmánya is kiemelte. A K+F nem csak az ország versenyképességének növelése, de a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is fontos szerepet játszik. Mindezeknek a szempontoknak a minél határozottabb érvényesítését követeli meg a gazdasági válság, amelyből – ahogy ezt Európa vezető országai is felismerték – a kutatás-fejlesztés jelentheti a kiutat. Most különösen nagy a kutatás-fejlesztés kormányzati irányításának a szerepe abban, hogy az ország K+F tevékenységének fejlesztésére tett erőfeszítések ne csökkenjenek, hogy a verseny­képesség szempontjából kritikus kutatói álláshelyek megmaradjanak. A váláságtól függetlenül a Lisszaboni Stratégia is arra kötelezi Magyarországot, hogy növelje a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát.
Dr. Csopaki Gyula, az NKTH elnöke Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt, a K+F tevékenység pályázati támogatására létrehozott, Kutatási, Technológiai és Innovációs (KTI) Alap 2009–2010. évi felhasználási stratégiáját ismertette. Az Innovatív Magyarország: Ötlettől a Piacig címet viselő program négy alprogramot foglal magában. A Tudás Magyarország alprogram a hazai tudásbázis megerősítését célzó pályázatokat fogja össze. A Technológia Magyarország alprogram a globális piacon versenyképes termékek előállítására, technológiai fejlesztésének támogatására ad lehetőséget. Az Együttműködő Magyarország alprogram Magyarország nemzetközi K+F programokban, kezdeményezésekben való minél aktívabb és sikeresebb részvételét támogató pályázati kiírásokat foglalja magában. A Vállalkozó Magyarország alprogram pályázatai a vállalatok K+F tevékenységét támogatják, a vállalati K+F ráfordítások növelését, az új innovatív vállalkozások létrehozását ösztönzik. A regionális innováció támogatására elsősorban ebben az alprogramban nyílik lehetőség.
A vonatkozó jogszabályok értelmében az Alap 25%-át regionális célokra kell felhasználni. A pályázatok megfogalmazásában, értékelésében kulcsszerepe van a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak; a pályázatok meghirdetését, koordinálását az NKTH végzi. 2008-ban a KTI Alap regionális K+F pályázatait összefogó 2007–08-as együttes meghirdetésű Baross Gábor Program 38 pályázati konstrukciója keretében mintegy 15,38 milliárd forint állt rendelkezésre. A pályázatok kiemelt célként kezelték a KKV-k K+F tevékenységének, innovációs szolgáltatásokhoz jutásának támogatását, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti együttműködés elősegítését.
A regionális innováció szervezeti hátteréről dr. Lippényi Tivadar, az NKTH regionális elnökhelyettese beszélt bővebben. Annak érdekében, hogy a regionális innovációra rendelkezésre álló források a lehető leghatékonyabban hasznosulhassanak, természetesen az érintett szereplők minél nagyobb pályázati aktivitására is szükség van. Az NKTH ennek a célnak az elősegítésére írt ki pályázatot a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) megalapítására. A 2005-ben felállt ügynökségek közvetítőként részt vesznek az innovációs szereplők közötti partnerkeresésben, segítik a helyi innovációs hálózatok kialakítását. Tanácsadással, egyéb szolgáltatásokkal is segítik a K+F projektek sikeres pályázati szereplését.
A RIÜ-k tevékenységének első ciklusa 2005–2007-ig tartott. Az NKTH ekkor új pályázatokat írt ki az ügynökségek tevékenységének folytatására, illetve felkérte a MTESZ-t, hogy készítsen jelentést a RIÜ-k tevékenységéről. A jelentés ugyancsak említést tesz a RIÜ-k, illetve az NKTH között született megállapodásról, amely az ügynökségek, illetve a Hivatal közötti szorosabb együttműködés kereteit rögzíti. A későbbiekben így akár a regionális innováció szereplői egységesen, koordináltan léphetnek fel: ennek például a magyar regionális innováció brüsszeli képviselete szempontjából lehet jelentősége.
A MTESZ vizsgálatának eredményéről dr. Valastyán Pál, a MTESZ alelnöke, a monitoringtevékenységet koordináló Irányító Testület vezetője számolt be. A vizsgálat elvégzésére a MTESZ – elsősorban saját szakértőiből – külön munkacsoportot hozott létre. A monitoring elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy az ügynökségek tevékenysége mennyiben járult hozzá az innováció területén megmutatkozó regionális különbségek csökkentéséhez, a régiók sikeres pályázati tevékenységéhez.