Ha az unióban az e-call rendszert teljes körűen kiépítenék, akkor évente mintegy 2500 ember halálát lehetne elkerüli az utakon. A képviselőnő becslése szerint Magyarországon 7 … 8 milliárd forintot igényelne a rendszer kiépítése. A másik koncepció szerint az európai utakon évente 4 ezer életet lehetne megmenteni azzal, ha minden gépjármű rendelkezne elektronikus menetstabilizálóval. Célként azt kellene kitűzni, hogy 2012-től az új autómodellekbe ezt a technológiát már beépítsék.
Az EU tagállamaiban becslések szerint 300 millió járművezető van, akik azt szeretnék, hogy a járművezetés könnyebb legyen, kevesebb gonddal és késéssel, illetve sérülésveszéllyel járjon. Az Unióban a forgalmi torlódások költségei évente 50 milliárd eurót tesznek ki, ami a közösségi GDP 0,5%-ának felel meg, és ez a szám 2010-re akár az uniós GDP 1%-át is elérheti. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma az 1975-ös 232-ről 2002-re 460-ra emelkedett. Az úthálózat 10%-a érintett a mindennapos forgalmi dugók által. Az energiahatékonyságot és a kibocsátást illetően a közlekedési ágazat fogyasztása 2002-ben az EU összes energiafogyasztásának 31%-a volt. A közúti közlekedés széndioxid-kibocsátása évente 835 millió tonna, ami az összes közlekedési kibocsátás 85%-a. Kutatások szerint a forgalomtorlódások és a nem optimális gépjármű-használati gyakorlat akár 50%-ban is hozzájárulhatnak az üzemanyag-fogyasztáshoz.
Az összes közúti probléma közül a biztonság az, amelynek a legnagyobb a hatása a mindennapi életre. 2001 szeptemberében a Bizottság az a célt tűzte ki, hogy 2010-re felére csökkenjenek a halálos kimenetelű közúti balesetek. Bár a helyzet a közlekedésbiztonsági cselekvési programoknak köszönhetően javulást mutat, az EU-25-ök közútjain továbbra is minden egyes évben több mint 40 000 haláleset következik be az összesen 1,4 millió baleseten belül, amelyek az EU GDP-jének 2 %-át kitevő nagyjából 200 millió euró éves költséggel járnak. A balesetek okait vizsgálva a kutatások megállapítják, hogy a balesetek csaknem 93%-ában szerepet játszik az emberi mulasztás, és hogy az esetek csaknem háromnegyedében kizárólag emberi hiba volt az előidéző ok. Ezek nagy része elkerülhető lenne, ha a járművek maguk tudnák korrigálni a vezetési hibákat.
Az intelligens autók gyártását lehetővé tevő információs és kommunikációs technológiák olyan új intelligens megoldásokat biztosítanak, amelyek hozzájárulhatnak a fentiekben vázolt alapvető kihívások megoldásához: növelik a közúti biztonságot, a közlekedési hálózatok általános hatékonyságát, javítják az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Az intelligens rendszerek segíthetik a járművezetőt a balesetek megelőzését vagy elkerülését lehetővé tevő vezetési funkciókban, valós idejű adatokat szolgáltatathatnak a vezetők számára az úthálózat állapotáról a forgalomtorlódások elkerülése érdekében, továbbá az általános energiahatékonyság javításával optimalizálhatják az útvonalat vagy a motorteljesítményt. Ezek az intelligens rendszerek a vezető, a jármű és a közúti infrastruktúra közötti interakcióra összpontosítanak integrált megközelítésben, azaz az önálló fedélzeti rendszereket kiegészítik a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kapcsolatot összehangoló technológiákkal, illetve a közúti forgalom hatékonyabb irányításával. Ezen intelligens rendszerek többsége azonban még nincs jelen a piacon, illetve olyan luxusautók, amelyek a piacnak csak egy kis szegmensét jelentik.
A Car to Car programot hat nagy európai autógyártó konszern, az Audi, a BMW, a DaimlerChrysler, a Fiat, a Renault és a Volkswagen indította még 2004-ben. A cégek egyúttal megalapították a Car-2-Car Communication Consorciumot (C2C CC) is, amely elérhető a http://www.car-to-car.org honlapon. A program célja, hogy a jövőben a járművek megoszthassák egymással az út- és közlekedési viszonyokra vonatkozó információikat, így létrejöhetne egy önmagát szervező, állandóan változó hálózat, ahol a vezetők és az autóik közvetlenül egymással és nem pedig egy távoli központtal vannak összeköttetésben.
Image
Ehhez csupán egy WLAN- és egy GPS-egység kell és az autó máris adó-vevővé válik. Az egyik új alközpont a tervek szerint egyesíti magában az összes fedélzeti szenzor (ABS, ASR, ESP, hőmérő, fény- és esőfigyelők stb.) adatait, így a járművek sokkal többet tudnának a közvetlen környezetükről, mint azt a vezető gondolná.
Az úgynevezett Willwarn (Wireless Local Danger Warning) program részegységei várhatóan kevesebb, mint 300 euróba kerülnek majd. Az Európai Unió már biztosította a szükséges működési frekvenciákat, így gyakorlatilag most már csak a kutatóktól függ, mikor kerülhet az autókba az új modul. A Willwarn jelenlegi prototípusainak hatótávolsága 300 … 500 méter, az egyes adatcsomagok mérete csupán néhány kilobájt. Mindenesetre biztató, hogy az első tesztek már 400 km/h-s sebességnél is sikeresek voltak. A továbbított információk között megtalálható az adott jármű műholdas helyzete és sebessége, a küldés ideje, valamint az esetleges veszélyzónák koordinátái. Utóbbi mindig az adott eseménytől függ.
Egy erős fékezés például csak a következő autós számára fontos, a kilométerrel hátrébb haladó számára már nem. A Willwarn ezenkívül figyeli a többi autótól beérkező adatokat. Amennyiben például érzékeli, hogy bekapcsolt egy előtte haladó jármű fényszórója és ablaktörlője, akkor tudja, hogy esni kezdett az eső vagy köd van. A rendszer egyúttal tovább adja a riasztást a mögötte haladóknak.
A hatótávolságot az út szélén elhelyezett speciális egységekkel növelnék, így akár több kilométeres körre is kiterjeszthető a riasztási hatósugár. Ilyen modulokat elsősorban a települések bevezető részein és azokon a helyeken helyeznének el, ahol gyakoriak a dugók.
Image
Emellett a szakemberek új algoritmusok kifejlesztésén is dolgoznak, amelyek segítségével a Willwarn felismeri, hogy ha egy elől haladó autós hirtelen kormánymozdulatokat tesz, például kikerül egy előtte lévő akadályt, vagy ha bekapcsolja az elakadásjelzőt. Egy szoftver pedig előre figyelmeztetne a kanyaroknál, különös tekintettel az aktuális útviszonyokra.
Az első, Car to Car rendszerrel ellátott, sorozatgyártott intelligens autók az utakon várhatóan 2015-től jelennek meg.
