Cadence
Image
– A Cadence OrCAD programrendszerének nagy hagyományai vannak Magyarországon. Sajnos ebből kifolyólag nagy volt az illegális szoftverhasználat is, amelyet az elmúlt években a Cadence több amnesztiaakcióval próbált elfogadható mérték alá szorítani. Sajnálattal tapasztaltuk viszont, hogy az utóbbi években a cég egész Kelet-Európából kivonult. Mi volt ennek fő oka, az illegális szoftverhasználat vagy a gyenge piaci eladások száma?
– Megoldásainkat széles körben használták és használják Magyarországon jelenleg is. Nagyon fontos, hogy a Cadence sosem vonult ki Kelet-Európából, vannak disztribútoraink, bizonyos mértékben közvetlenül támogatjuk Kelet-Európát is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy magyarországi piacunk jelenleg nincs akkora, hogy egyedi disztribúciót igényeljen, és még nem köttetik itt annyi üzletünk, mint szeretnénk, de ez nem jelenti azt, hogy kivonultunk volna a piacról.
– Örömmel halljuk, hogy a Cadence ismételten szándékozik megjelenni a magyar piacon. Vannak új elképzelései a piacpolitikát illetően?
– A Cadence szemében Magyarország jövőbeni potenciális piac. A kelet-európai országokban a szürkeállomány hagyományosan jó, az oktatáson kellene fejleszteni, amelyhez kell az olyan cégek támogatása, mint a Cadence Design Systems. A növekedés alapja a felsőoktatással teremthető meg: sok a nyitott állás Nyugat- Európában és Kelet-Európa egyes részein is, mert nincs mérnök, ez pedig egy lehetőség Magyarország előtt, mert jöhetnek ide fejlesztőcégek tervezőmunkát végeztetni. A Cadence hosszú távra tervez, ezért érdekes számára a mérnökképzés támogatása a jövőbeni potenciális piacokon, így Magyarországon is. A Cadence Academic Network a Cadence partner fejlesztőcégeinek visszajelzései alapján alakítja együttműködését az egyetemekkel, hozzásegítve a mérnököket, hogy az egyetemről kikerülve egyből világszínvonalú fejlesztőmérnöki álláshoz jussanak. A Cadence Academic Network része egy komoly ösztöndíjprogram is, amelyet lehetőség szerint Európa keleti felére is ki szeretnénk terjeszteni.
– Nagyon kívánatos lenne, ha a két vezető elektronikai tervező EDA-rendszer (Cadence és Mentor) konkurensként szerepelne a magyar piacon. Próbálta-e a cég magyar elektronikai egyesület közreműködését igénybe venni magyarországi kompetencia-központ létrehozásában?
– A jó kapcsolat független elektronikai ipari szervezetekkel létfontosságú annak érdekében, hogy az adott piaci igényeket megértsük és mielőbb alkalmazkodni tudjunk hozzájuk, ezért a válaszom határozott igen.
– A Cadence-programrendszer szegmensei közismerten drágák, sok tőkehiányos magyar felhasználó képtelen megvásárolni, erre csak multinacionális cégek képesek, amelyek viszont inkább gyártanak mint terveznek. Milyen piaci lehetőséget tud kínálni Cadence a magyar mérnökirodák, fejlesztő-tervező cégek részére a programhasználatra?
– Én nem mondanám drágának, inkább versenyképesnek, megoldásaink ár/érték arányát jónak tartom. Egyetemeknek és kisebb, akár frissen induló vállalkozásoknak kínálunk az induláshoz szükséges elemeket tartalmazó, megfizethető tervezői csomagokat úgy, hogy a későbbiekben a cég növekedésével és tőkeerőssé válásával párhuzamosan az elektronikai tervezőrendszer is fejleszthető legyen. Többek között Brazíliában és Görögországban például ezzel a módszerrel építjük sikeresen az infrastruktúrát.
– Mely tervezői szegmensek fogynak a legjobban?
– Analóg tervezésben piacvezetők vagyunk, de egyebek mellett nyomtatott huzalozású hordozókhoz fejlesztett rendszereink is teljes értékűek, az elméleti áramkörtervezéstől a szimuláción át a layoutig minden fázisra szolgáltatunk megoldást. Elsőségünk az analóg rendszerfejlesztő eszközök terén azért is nagyon jelentős, mert a rádiós, szenzoros stb. alkalmazások terjedésével újra igen hangsúlyos lett az analóg rendszerek fejlesztése, ellentétben a korábban jósoltakkal. Rendszereink ezenfelül igen erős DFM-központú szemlélettel rendelkeznek.
– Milyen irányú továbbfejlesztést tervez Cadence a közeli jövőben?
– Jelenleg a kis fogyasztású rendszerfejlesztést lefedő kínálatunkat erősítjük leginkább, mivel a felelősség a mi szintünkön is megkérdőjelezhetetlen az elektronikai termékek fogyasztáscsökkentése terén.
– Hogyan látja Cadence a chipfejlesztés piaci helyzetét? Ajánlja-e jó szívvel magyar chipfejlesztőkek programjait, fabless gyártást figyelembe véve?
– Mindenképpen! Encounter L, XL és GXL csomagjaink kialakításánál a skálázhatóságot, a folyamatos fejlődés alapjának megteremtését tartottuk szem előtt. Ajánlatunk lényege, hogy az igények és lehetőségek fejlődésével az ügyfélnek lehetősége van nem újra a kályhától indulni és óriási új beruházásokkal fenntartani, ill. fokozni versenyképességét, hanem a korábban tőlünk vásárolt rendszerhez fejlesztések/kiegészítések vásárlásával a kívánt szintre hozni tervezőrendszerének tudását. Az új tervezőrendszeri funkciókat elsőként a legnagyobb funkcionalitású, high-end GXL csomagban vezetjük be, amelyek idővel bekerülnek az L és XL csomagok alap tudástárába is. A tervezőrendszerek tehát alapvetően modulárisak, a választást csomagok kialakításával tesszük könnyebbé.
– Gondolja, hogy egyszer kerülhetünk hasonló szintre elektronikai tervezésben olyan országokkal és régiókkal, mint Nagy-Britannia vagy akár a kaliforniai Szilícium-Völgy?
– Igen, az ország méretével arányosan mindenképpen, de ehhez erős fejlesztés és nagyon erős kormányzati támogatás kell, amely tükrözi az erős üzleti szemléletet. Megítélésem szerint ez a szemlélet Magyarországon még nem alakult ki tökéletesen.
– Milyen licencvásárlási lehetőségeket kínál a Cadence?
– Az általános, legkedveltebb licencvásárlási ajánlatunk két-három évre szól, kb. ennyi ideig alkalmasak a rendszerek az adott kor igényeit kielégítő rendszerek fejlesztésére. Emellett további üzleti modelleket is kínálunk, amelyek közül kettőt emelnék ki. A „zsetonos” (token) modellünk lényege, hogy zsetonok vásárlásával ügyfeleink olyan különböző feladatokat hajthatnak végre rendszereink segítségével, amelyekre állandó szükség nincs, elegendő alkalomszerűen igénybe venni azok szolgáltatásait. Például, ha egy ügyfelünknek egy alkalmi, gyors és részletes szimulációra van szüksége, 6 zseton ellenében használhatja saját rendszerein adott ideig az UltraSim szimulátorunkat, ellenben egy Spectre áramkörszimulátor egy példányának futtatásához egy zseton is elegendő. A hangsúlyt tehát a rugalmasságra fektettük, hasonlóan eDA Card üzleti modellünk esetében. Ez utóbbinál az ügyfél a rendszerfejlesztés stádiumának függvényében változtathatja a licenceket. A tervezés elején például több kapcsolásirajz-tervezésre és szimulációra van szükség, míg a vége felé a layout kerül előtérbe. Rugalmasságuk és kedvező használati feltételeik okán mind a zseton, mind az eDA Card modellünk rendkívül népszerű ügyfeleink körében.
– Szeretne valamit üzenni a magyar mérnököknek?
– A versenyképesség megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlen a beruházás a kutatás-fejlesztésbe, amihez azonban nagyon erős állami támogatás kell. A magyar tervezőmérnökök előtt nagy lehetőségek állnak az erős európai tervezőmunka miatt, és ha az oktatás is fejlődik, akkor elkezdenek majd jönni a tervezőcégek tervezőirodákat alapítani, további lehetőségeket teremtve. A távol-keleti munkaerő költségek folyamatosan növekednek, ezért egyre többet veszítenek a vonzerejükből, továbbá a kutatás-fejlesztéshez szükséges másfajta tudás nehezebb mozgatása miatt nincs félnivalója a térségnek és Magyarországnak.
– Stronski úr, köszönjük az interjút!
Mentor Graphics
Image
– Magyarországon a szakma ismeri a Mentor Graphicsot. Több cég használja, a BME Elektronikai Eszköz Tanszéken 24 munkaállomás van telepítve teljes szoftverhasználattal oktatási célokra. Miben látja igazgató úr az elektronikai tervezői programcsomag fő erősségét, melyik szakterület fejlődik a legdinamikusabban?
– A Mentor Graphics világszerte 28 országban van jelen, ahol mintegy 4500 alkalmazottat foglalkoztat. Az EDA- iparág harmadik legnagyobb és egyben a legnagyobb ütemben fejlődő résztvevője vagyunk, meghaladva a piac fejlődési ütemét. A Mentor Graphics a nyomtatott huzalozású hordozók tervezésében piacvezető szerepet tölt be, de az elmúlt 10 évben egyéb, új technológiákba is óriási összegeket ruháztunk be. Nagy hangsúlyt fektetünk a belső fejlesztésekre is, amelynek egyik terméke az 1996-ban bemutatott, azóta szüntelenül fejlesztett és az iparban hihetetlenül népszerű Calibre platformunk. Alkalmazottaink közül mintegy 30-40% foglalkozik aktívan belső fejlesztésekkel, nyereségünk tetemes részét forgatjuk vissza kutatás-fejlesztésbe. Jelenleg több mint 500 terméket, ill. megoldást kínálunk ügyfeleinknek.
– Melyek azok a piaci igények, amelyek fokozott igényt támasztanak a programrendszerrel szemben a továbbfejlesztésre?
– Az elektronikai tervezésben folyamatosan változnak a követelmények. A csíkszélesség csökkenése például folyton újabb és újabb kihívások elé állítja a tervezőket, egyértelmű tehát, hogy a fejlesztőeszközök tervezőinek (így a Mentor Graphics-nak is) folyamatosan lépést kell tartania az igényekkel. A 90, 65, 45, 32 és 22 nm csíkszélességű gyártástechnológia hódításával egyre több határeseti feltételt kell vizsgálni, többek között ezért is egészítjük ki és fejlesztjük EDA rendszereinket új programnyelvi támogatásokkal, új motorokkal, a fejlesztések élén a Calibre platformunkkal és ModelSim eszközünkkel.
– Mely tervezői szegmensek fogynak a legjobban?
– Félvezetőalapú rendszertervezésben a már említett Calibre DFM-Platformmegoldásunk kiválóan fogy, számos óriáscég (legutóbb például a szórakoztatóelektronikai rendszereket gyártó Toshiba) választotta ezt rendszerfejlesztési alapként. Ebben a szegmensben egyébként cégünk részesedése 50% körüli, amellyel abszolút vezető szerepet töltünk be, és büszkék vagyunk rá, hogy megoldásainkkal de facto szabványt teremtettünk. FPGA-tervezésben szintén piacvezető szerepet töltünk be, és az olyan, átlagosnál jobban rendszerorientált területeken is, mint az űrkutatás, távközlés, hadi- és gépjárműipar, szintén nagyon erősek vagyunk.
– Milyen tervezői szoftverekkel van a legjobb kapcsolata a Mentornak, melyeket ajánlja az elektronikai, erősáramú villamos és gépészeti kapcsolódáshoz?
– Az utóbbi időben jelentős igény jelentkezett a gépészeti és elektronikai tervezés egymáshoz közelebb hozatalára. Egyre fontosabbá vált az elektromechanikai rendszerelemek szoftvermodelljeinek rendelkezésre állása annak elősegítése érdekében, hogy elektronikai és gépészeti rendszerelemekkel együtt megoldott legyen olyan teljes rendszerek szimulációja, mint például a hibrid autók hajtáslánca.
– Milyen nagyságrendben a leghatékonyabb a Mentor Graphics programrendszere, azaz mely esetben tudják a felhasználók legkönnyebben megvásárolni a programrendszert?
– Különböző üzleti modelleket kínálunk multinacionális óriáscégeknek, kis- és középvállalkozásoknak, illetve akár mindössze 2-3 fővel induló mikrovállalkozásoknak is. „Create Ventures” nevű kezdeményezésünk keretein belül törekszünk arra, hogy minden érdeklődő ügyfelünket támogassuk az elektronikai tervezés megkezdésében, folytatásában és fejlesztésében, hogy együtt fejlődve hosszú távon gyümölcsöző kapcsolatot teremtsünk meg. Egyéni, például konzultációs munkákra szakosodott vállalkozók számára is kínálunk megoldásokat többféle, megfizethető belépési pont formájában.
– Milyen szoftverhasználatot kedvelnek jobban a felhasználók?
– A nagy cégek az időkorlátos licencvásárlást részesítik előnyben. Ez általában 3 évre szól, ennyi időre jogosítja fel a vásárlót a szoftverhasználatra. Azért ez a legnépszerűbb, mert nagyjából ennyi idő alatt avul el a programcsomag tudása az elektronikai ipar fejlődése miatt. Felsőoktatási intézményeket támogató programunkban szimbolikus, éves támogatási díj ellenében biztosítjuk rendszereinket az intézményeknek, amelyekből nyereséget nem várunk el, mindössze saját költségeinket igyekezzük fedezni e díjakból.
– Akik nem ismerik a szoftverhasználati alapokat, hol érdemes megtanulni?
– Az interneten megszámlálhatatlanul sok oktatóanyag található, ezenkívül nagy mennyiségben rendezünk világszerte workshopokat és szemináriumokat, valamint egésznapos megbeszéléseket. Induló vállalkozásoknak azt javasoljuk, hogy az alkalmazottak szakirányú egyetemi tanulmányokat végezzenek, megragadva olyan kedvező lehetőségeket, mint amilyet például a Mentor Graphics is kínál a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (és még másik 1400 felsőoktatási intézményben világszerte). Itt a hallgatók saját projektek, ill. az egyetemi kurzusok keretein belül sajátítják el a professzionális elektronikai tervezéshez szükséges alapokat és gyakorlatot. A BME-vel az átlagosnál szorosabb a kooperáció, egyedül logisztikai gondjaink vannak, hiszen a korábban átadott és a Mentor Graphics által erősen támogatott, 24 munkaállomásos laboratóriumra közel 300 hallgató jut, megnehezítve a géphez jutást. Fontos megjegyezni, hogy támogatásunk nem kimondottan a Mentor Graphics fejlesztőeszközeinek oktatására, hanem általános IC/ASIC/ stb. tervezési gyakorlat elsajátítására irányul, a hangsúly tehát az elméleti alapok gyakorlatba átültetésén van. Mindezeken felül bizonyos szoftvereinkből próbaváltozatok is elérhetők.
– Akik ismerik az alapokat, de további gyakorlatot kívánnak szerezni, milyen fórumot ajánl a cég a továbbfejlődésre? Van-e klub, központi terméktámogatás, tapasztalatcsere vagy terveznek-e ilyet?
– Minden termékcsoportunk erős fórumtámogatással rendelkezik, számtalan fórumot üzemeltetnek termékeink felhasználói. Külön kiemelném User2User nevű, szintén felhasználói közösségünk által fenntartott fórumot, amelynek évente legalább egy konferenciája van, és független a Mentor Graphicstól, annak irányába csak visszajelzéseket közvetít.
– Milyen továbbfejlesztést tervez a Mentor a közeli jövőben?
– Mint korábban említettem, az IC-terület továbbra is jelentősen fejlődik. Jelenleg az IC place & route funkcionalitását fejlesztjük nagy ütemben tervezőeszközeinknek, amelyre a 45, 32 és 22 nm-es korszak eljövetelével szükség is van. Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódik egyik legutóbbi és legsikeresebb felvásárlásunk: a Santa Clara-i Sierra Design Automation cég éppen ezen a területen fejlesztett, 2007. júniusi felvásárolásukat követően együttes erővel óriási fejlesztéseket indítottunk. Nagy jelentősége van az ESL (Engineering at System Level) irányú fejlesztéseinknek, amellyel az elektronikai rendszerek egy magasabb szinten való kezelését támogatjuk, hasonlóan a szoftverfejlesztésben használt UML-hez. A tranzakciószintű modellezés nagyban megkönnyíti pl. buszrendszerekre támaszkodó elektronikai rendszerek fejlesztését.
– Mit üzen a magyar mérnököknek?
– Nagy örömömre szolgált, hogy az utóbbi, közel 3 évben együtt dolgozhattam a BME-vel, továbbá örömmel tapasztalom, hogy újabb és újabb beruházások létesülnek Magyarországon az ipari szektorban és a felsőoktatásban is. Mindez arra utal, hogy nagy lehetőségek előtt áll az elektronikai tervezői társadalom ma és a közeljövőben Magyarországon.
– Burgess úr, köszönjük az interjút!
