Sok gondolatnak, cselekvésnek vagy akár tárgynak van egy napja az év 365-ös készletéből, amikor kellemes és hasznos dolog megemlékezni arról egy kis ünnepség, esemény formájában. A magyar műszaki értelmiségnek, amely az elmúlt rendszerben meglehetősen háttérbe szorult a hamis és eredménytelen ideológia miatt, a tavalyi évig nem volt napja, mígnem Benkó Sándornak ez nem jutott eszébe, és ötletét tavaly sikerre is vitte. Idén immár második alkalommal ünnepeltük május első szombatján a Magyar Műszaki Értelmiséget.

A hazai sikerek láttán Benkó Sándor Brüsszelbe utazott azzal a javaslattal, hogy az EU tagországai is vegyék át a kezdeményezést, az eseménynek még nagyobb hangsúlyt adva a nemzetközi jelleg következményeként.
Az idei ünnepségsorozatot a Papp László Sportarénában rendezett dixieland-koncert nyitotta, majd három napon át rendezvények követték egymást, amelynek programját a sajtó képviselőinek a Makadám Mérnök Klubban rendezetett sajtótájékoztatón jelentették be.
Az első napon, május 8-án – az időpontok szerencsés egybeesése következtében – a MTESZ ünnepelte 60. születésnapját, a gyémántjubileumi ünnepségre a MTESZ székházában került sor. Ünnepi beszédében dr. Gordos Géza elnök méltatta az egyesület megalakulását 1948-ban, amely a mai napig megőrizte a hazai természettudományi élet irányítását, tagszervezeteivel ápolva és aktívan továbbfejlesztve a műszaki haladás és tudomány értékeit.
Az elnöki beszéd után köszöntőt mondott dr. Világosi Gábor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, és dr. Tolnay Lajos, a Bányász-kohász Egyesület elnöke, mint a MTESZ-t alkotó tagegyesületek képviselője. Tolmácsolták a Mérnökök Világszövetsége (WFEO) képviselője üzenetét is. A köszöntők után dr. Pártos Ferenc, az NKTH elnöke beszélt a kutatás, fejlesztés, innováció keretrendszerének fejlődéséről.
Az ünnepséget kitűntetések átadása zárta.
Ugyanezen napon tartott ünnepi ülést a Magyar Mérnöki Kamara, ahol előadások hangzottak el az európai mérnöki kamarák szerepéről, majd átadták az idei Tierney Clark-díjakat.
Május 9-én a Magyar Innovációs Szövetség tartott ünnepi ülést a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében „Tudomány és mérnökség a XXI. században” címmel.
A megnyitót dr. Kroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke tartotta, előadásának mottója a ma már szállóigévé vált mondás volt, hogy a mai magyar gazdaságban szemléletváltásra van szükség, az értékelosztás helyett az értékteremtésre kell koncentrálni.
Ezután tudományos előadásokat hallottunk neves kutatóktól, akadémikusoktól, az „atomenergia magyar találmány”-tól az informatikai, járműtechnikai témákon keresztül a korszerű anyagtudományig és nanotechnológiákig. Végezetül „Mérnök és innováció: a feltalálástól a hétköznapok gyakorlatáig” című előadásában dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a mai tarthatatlan helyzetről és a tennivalókról beszélt.
A harmadik napon, május 10-én a Parlament Kongresszusi termében emlékeztek meg a Magyar Műszaki Értelmiség Napjáról. A rendezvény fővédnöke Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt, távollétében dr. Világosi Gábor alelnök nyitotta meg az ünnepi ülést.
Az elnökségben helyet foglalt dr. Gordos Géza MTESZ-elnök, dr. Pálinkás József MTA-elnök, dr. Patkó Gyula, a miskolci egyetem rektora, dr. Gagyi Pálffy András, a MTESZ főigazgatója, dr. Szabó Gábor a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, dr. Kováts Gábor a Mérnöki Kamara elnöke és dr. Ginsztler János, a Magyar Mérnökakadémia elnöke, akik ünnepi köszöntőket mondtak.
A rendezvényen előadást tartott dr. Molnár Károly BME- rektor, a Kutatásért és Fejlesztésért Felelős Miniszter „Európaiságunk mérföldkövei” címmel, majd Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója „Richter – az innováció tradíció” címmel, végül Straub Elek, a Magyar Telekom Nyrt. ny. elnök-vezérigazgatója „Infokommunikáció határok nélkül”.
A Magyar Műszaki Értelmiség Napja záróaktusaként a rendező társadalmi szervezetek és cégek felhívással fordultak a magyar társadalomhoz. Felhívták a döntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományok területén mélyreható fejlesztési programok indulnak a közoktatásban és felsőoktatásban egyaránt. Az oktatásügyben gyors sikereket elérni nem lehet, ezért ezek a programok csak akkor lehetnek hatásosak, ha politikai hovatartozás nélkül, hosszú távú nemzeti prioritásnak tekintik azokat, és megfelelő forrásokat rendelnek hozzájuk.