A konferencia résztvevői
A nemzetközi tanácskozáson a ma még apró, de dinamikusan növekvő piac három nemzetközi nagyja - a Panasonic, a Samsung és a Sony egy-egy képviselője, valamint két hazai, perspektivikus kft., a Holografika és az iPONT - mutatta be saját fejlesztéseit a program délelőtti szakaszában. Az előadók a "mindent a szemnek" elvét követve élőben, a folyosókon rendezetett kiállításon be is mutatták különböző megoldásaikat a konferencia résztvevői számára. Betekintést nyerhettünk a különböző szemüvegek használatát igénylő, illetve a holografikus technológiák alkalmazásának rejtelmeibe is. Az eltérő műszaki megoldások elterjedéséről vázoltak jövőképet az egyes gyártók.
A térbeli mozgókép előállítására manapság három módszert dolgoztak ki a vezető videotechnikai gyártók, a szemüveges, a szemüveget nem igénylő és az "egyéb" kategóriát. Egyik rendszer sem mondhatja magáénak a győztesnek járó elismerést, világszabvány nincs, csak merész kezdeményezések.
A szemüveget igénylő megoldásban a régi, színszűrős és polárszűrős módszerek egyértelműen fejlesztési zsákutcába kerültek, manapság az aktív fénykapcsolós módszerek nyújtanak minőségi élményt azzal a megkötéssel, amit a szemüveg viselése jelent. A Panasonic ebben a technológiában a házi videósok piacának is kedvez, bemutatta (és a résztvevők ki is próbálhatták) térbeli mozgóképet felvevő kamkorderét, amelyet Imre Gábor mutatott be előadásában. A jó (HD) minőségű háromdimenziós mozgóképet rögzítő szerkezet egyetlen korlátja - amit a gyakorlott videózók valószínűleg nem díjaznak - hogy a felvétel közbeni variózásra nincs lehetőség, ugyanis a beállítás a látószög változásakor elromlik, a térbeli kép nem áll össze. A háromdimenziós kép viszont (remélhetőleg) kárpótol a zoom élményének elmaradásáért.
A Samsung is a szemüveges megoldás művelője, de Melis Marcell előadó is hozott egy kuriózumot a hallgatóságnak, a Samsung kidolgozott egy digitális képfeldolgozó áramkört, amely jelenlegi kétdimenziós mozgóképből képes élvezhető "álsztereo" képet előállítani. Ennek manapság van kiemelkedő jelentősége, amikor a 3D tartalomszolgáltatás még messze elmarad a technikai színvonaltól.
Míg a "nagyok" megoldásai az aktív szemüveget részesítik előnyben, addig két magyar fejlesztő a szemüveg nélküli megoldásokon dolgozik. Korcsok Zoltán az iPONT Kft. ügyvezetője olyan szoftverek fejlesztését mutatta be, amely - egyelőre még nem nagyon széles nézési látószögben - képes 3D-s képet megjeleníteni LCD panelen. Megoldásukat a januárban Las Vegasban megrendezésre kerülő CES kiállításon is bemutatják. A Holografika Kft. még ezen is túltesz. Kovács Péter Tamás előadásában ismertette a HoloVizio megoldást, amely a holografikus úton megvalósított 3D fénytér segítségével jeleníti meg a térbeli képet. Az eljárásnak már világsikere van, sajnos a "hardver" része még nagyméretű, nagyon költséges, így otthoni tévékészülék megvalósítása még illuzórikus, de keményen folyik a továbbfejlesztés.
A délutáni programban kaptak helyet azok a szereplők, akik nélkül nemigen juthatna el hozzánk a háromdimenziós képélmény. A műsorterjesztők és műsortovábbítók képviselői folytatták a délelőtt megkezdett programot. A kábelpiacon erős pozíciókkal rendelkező T-Com (Putz József előadásában) ismertette, hogy kiforrott szabvány ugyan még nincs, de technológia és készülékek vannak, tartalom viszont nagyon kevés. A szolgáltató várja a tartalmat, készen áll annak megfelelő minőségű továbbítására. A digitális földfelszíni platformot üzemeltető Antenna Hungária és az ASTRA műholdas társaság egy-egy szakértője ismertette távlati terveiket, hogy várhatóan mikor és milyen műsortartalmak válhatnak ily módon elérhetővé kínálatukba. Tágabb értelemben vett televíziós megoldását mutatta be a Microsoft, amely az informatika és a média konvergenciáján alapszik. A sort - mindegy az előzőek összefoglalásaként - egy államvizsga előtt álló egyetemi hallgató előadása zárta, többek közt a jövőbeli fejlesztési irányok, a 3D szabványosítás és minőségbiztosítás áttekintésével.
A "digitális átállás" során a televíziózás rendkívül jelentős változását éljük át napjainkban. A televíziózás technológiájának fejlesztésén dolgozó cégek a digitális televízió bevezetésével megteremtették az ún. nagyfelbontású HD műsortartalmak megjelenítését, és egyre több HD tartalom válik elérhetővé mind több műsortovábbító kínálatában. Az említett hazai és külföldi cégek kutatják annak technológiai és üzleti lehetőségét, hogy a jövőben minél több háztartásban válhasson elérhetővé a HD után a 3D-s tartalom is. Hosszú évtizedek alatti fejlesztések, zsákutcák és előremutató eredmények után tavaly kerülhettek a mozikba az első 3D játékfilmek. Egyértelmű sikerük, a nézőkre ható térbeli látvány új élménye egyre erősebben generálja az igényt arra, hogy otthon is 3D legyen a televízió és a házimozi. A konferencián élőben bemutatott megoldások elénk tárták azt a lehetőséget, amely ma műszakilag kivitelezhető és megoldható, továbbá mindannyiunk megjelenítő eszköze lehet a talán nem is oly távoli jövőben. Gondoljuk meg a hangtechnika 3D-s fejlődésének útját. A mono hangzás javításával alakult a HiFi, majd ezzel párhuzamosan a sztereo hang. A quadro már zsákutcának bizonyult, mert elsöpörte a Dolby Surround a házimozikban, és a profi megoldások. Itt is csak ipari szabványok vannak, de világszerte elterjedtek, gyártók sokasága fogadja el. Semmi kétség, hogy hasonló utat fog bejárni a 2D mozgóképtechnika is, amelynek továbbításához a megfelelő széles sáv már ma rendelkezésre áll.
A konferenciaszervezők a rendezvényt pozitívan értékelték, feltehetően hagyományteremtő első eseményen vettünk részt.
