Egy mérnöki cég meglátásai az EU innovációs politikájának visszáságairól Az Európai Parlament (EP) immár második alkalommal megrendezett októberi Európai Innovációs Csúcstalálkozóján a résztvevők - többek között - az unió támogatási gyakorlatának egyszerűsítéséről, a kontinens kis- és középvállalkozásainak pályázati lehetőségeiről, és a piacképes fejlesztésekről egyeztettek. A magyar vállalati szektor részéről a Cason Mérnöki Zrt. üzletfejlesztési igazgatójának, Bóday Tamásnak volt lehetősége tapasztalatait és meglátásait megosztani parlamenti képviselőkkel és európai szövetségek vezetőivel

Jelenleg az EU 7-es keretprogramja az európai alapkutatások és innovációk támogatására hét év alatt (2007-2013) mintegy 50 milliárd eurót (13700 milliárd forintot) fordít - a konkrét kutatási programokra ezen belül 32,3 milliárd euró jut. Az Európai Unió második innovációs csúcstalálkozóján a résztvevők Európa innovációs kihívásait, az innováció és tudás kapcsolatát, az európai energiahatékonyság, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, az egészséges öregedés témaköreit, a fenntartható termelés lehetőségét vitatták meg.

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó meghívott európai szervezetek, uniós intézmények képviselőivel és a parlamenti képviselőkkel közösen tartott szekcióülésen Bóday Tamás, a Cason Mérnöki Zrt. üzletfejlesztési igazgatója az európai vállalati szektor egyetlen képviselőjeként a cég által kifejlesztett kommunikációs rendszerről és a Cason innovációs gyakorlatáról tartott előadást. "A jelenlegi keretprogram támogatási és pályáztatási gyakorlata nem alkalmas azoknak a tényleg innovatív európai kis- és középvállalatok támogatására, akik "frontharcosai" a kutatás-fejlesztésnek Európában. A programok ugyanis jelentős pénzekkel támogatják a nyertes pályázatokat, ám nem arra koncentrálnak, hogy az innovációs tevékenységek piacképes termékeket hozzanak létre." - fejtette ki véleményét Bóday Tamás, aki az "Európai Innovációs kihívások" szekcióülésen vett részt, mint az üzleti szektor képviselője.

A Cason szakértőinek tapasztalata szerint a pályázatok nagyon mereven szabályozottak és túl hosszú ideig futnak - "Ha egy olyan középméretű cég, mint a Cason csak két év alatt lenne képes előállni egy piacképes termékkel, akkor már rég lehúzhatta volna a rolót." - jegyezte meg Bóday. "A pályázatban tételesen fel kell sorolni, hogy mire költené a pályázó a támogatást, amivel több probléma is van. Először is ilyen technológiai fejlődés mellett szinte lehetetlen a pályázat benyújtásakor előre pontosan megjelölni a projekthez szükséges eszközöket, hiszen ha egy cég két éve plusz szerverekre pályázott, ma meg kell vásárolnia a hardvereket, annak ellenére, hogy - hála a felhőben futó alkalmazások térnyerésének, gyakorlatilag nincs már rá szüksége - a szolgáltatásért fizetendő díjat viszont nem lehet a vásárlásra kért és kapott pénzekből kifizetni." - összegezte a tapasztalatokat Bóday.

A Cason kétszer kapott Innovációs díjat a magyar kormánytól és egyet a Microsofttól, gyakorlatilag a fejlesztéseiből él, tavalyelőtt volt az első alkalom, hogy egyáltalán pályázni tudott uniós forrásokra. A cég úgy nyert 99 millió forintot, - 30 százalékos támogatás-intenzitás mellett, tehát kétszer ennyit fordít a nyertes projektre - hogy ma a beszerzésre kért pénzeket nem tudja lehívni, mert a két évvel ezelőtt megjelölt eszközöket már nem lehet kapni.

Bóday Tamás a csúcstalálkozó "Európai Innovációs kihívások" szekciójában - a legfiatalabb hozzászólóként - azt is felvetette, hogy a nagyobb siker érdekében sokkal több, egyúttal sokkal kisebb volumenű pályázatokra lenne szükség. A Cason igazgatójának az is feltűnt, hogy az innovációs csúcson nagyon kevés valódi kis- és középvállalat képviseltette magát: amelynek okát abban látja, hogy az "innovációt" sokan összekeverik az alapkutatással. Számos kutatási központ és a nemzeti kormány is abban érdekelt, hogy a két terület ne legyen szigorúan szétválasztva, és így az alulfinanszírozott intézmények minél több forrást szerezzenek Brüsszeltől.

Az innovációs csúcson egy olyan új megközelítésről is szó esett, amely megfordítaná a korábbi logikát. Most az EU a nagyobb volumenű projekteket preferálja, mert csak kevés számú ellenőrzést képes a bonyolult bürokratikus folyamatok és a kevés számú szakember miatt lefolytatni. "Ha nem feltételeznénk, hogy mindenki trükközni akar, akkor lehetőségük lenne a kisebb cégeknek is a pályázásra." - vetette fel a változtatás lehetőségét másokkal együtt Bóday. Pár éve Magyarországon a MAG Zrt. be is vezette, hogy jóval kisebb támogatási összegre lehetett pályáznia jóval több cégnek, emellett egyszerűsítettek a dokumentáción, amelyet elektronikus úton is be lehetett küldeni, és ha minden rendben volt, akkor automatizáltan működött a rendszer. "Amennyiben az unió is így működtetné a keretprogramot - vagy legalább is egy részét - akkor az európai kis- és középvállalatok hatékonyabban és szélesebb körben tudnák felhasználni az egyébként jó célokra meghirdetett pályázati pénzeket." - vélekedett a Cason szakembere.

A Cason igazgatójának véleménye szerint a fejlesztésekre adott támogatások eredménybeli kockázatát az csökkentené, ha sokkal több pályázat nyerne, jelentősen kisebb támogatással. A több millió eurós pályázatok helyett néhány 100 ezer eurós támogatással sok cég vihetné sikerre fejlesztéseit, és a rendszer valóban azt a célt szolgálná, amire létrejött: az önerőből teljes fejlesztéseiket finanszírozni nem képes európai kis- és középvállalatok támogatására.