Miképp az autóiparban nagy átalakulás vár a gyártókra az EU hamarosan életbe lépő új emissziós előírásai miatt, hasonló módon - csak kisebb léptékben - a fogyasztói elektronikai piacon is technológiaváltásra kényszerülnek a piaci szereplők az új közösségi tanúsítványrendszer bevezetése folytán.
Az energiacímkék rendszere a vásárláskor világosan és egyszerűen jelzi a termékek energiahatékonyságát, emellett innovációra és új technológiák alkalmazására ösztönzi a gyártókat. Az Európai Bizottság becslése szerint a címkerendszer a fogyasztók számára átlagosan évi 500 euró (mai árfolyamon 165 ezer forint) megtakarítást jelent energiaszámláikon. Továbbá az energiahatékonysági intézkedések 55 milliárd euró extra bevételt jelentenek az európai vállalatok számára. 2006-ban például az EU-ban eladott hűtőszekrények és mosógépek nagyjából kétharmadát A osztályba sorolták, míg a 2017-ben már az értékesített termékek több mint 90 százaléka az A osztálynál magasabb: nevezetesen A +, A ++ vagy A +++ kategóriába tartozott. E címkék és szabványok használata segítségével 2020-ra évente körülbelül 175 megatonna olajekvivalens energia megtakarítás érhető el az EU-ban, amely nagyjából megegyezik Olaszország éves primer energiafogyasztásával.
Mivel egyre több energiatakarékos terméket fejlesztenek ki, és mivel az A ++ és az A +++ közötti különbség már kevésbé nyilvánvaló a fogyasztók számára, ezeket a kategóriákat fokozatosan újraszabályozzák és egy egyszerűbb A-G-ig terjedő skálát vezetnek be 2021 folyamán. Öt termékcsoportban lesznek módosítások:
- hűtők
- mosogatógépek
- mosógépek
- elektronikus kijelzők, beleértve a televíziókat
- lámpák.
Az átalakítást követően például az A +++ energiahatékonysági osztályba sorolt termékek B osztályba kerülhetnek, amennyiben a gyártó nem javít az energiafogyasztáson. Az A besorolást kezdetben egyik forgalomban lévő gép sem fogja megkapni, hogy abban a jelenleginél is magasabb energiahatékonyságú modelleknek legyen helye.
