A programozható chipeket gyártó Lattice Semiconductor november elején állapodott meg a Canyon Bridge Capital Partners magántőke-alappal a cég 1,3 milliárd dollár értékű felvásárlásáról. A tőkealap egyik befektetője a pekingi China Reform Fund, így a kínai pénz a félvezetőpiac folyamatosan zajló konszolidációjának legújabb fejezetében is megjelenik. A legfrissebb hírek szerint ráadásul a Canyon Bridge Capital Partners mögött nem egyszerűen kínai források, hanem kínai állami források is állnak, amelyek még a kínai űrprogrammal is közvetett kapcsolatban vannak. Ugyancsak a Reuters tette közzé, hogy a kínai cégjegyzék adatai szerint az alap egyenesen a legfőbb döntéshozó testület, az államtanács pénzügyi támogatásával jött létre. Ez olyan vörös zászló az amerikai szabályozó szemében, amitől elméletileg átmehetne ugyan a megállapodás, a gyakorlatban azonban minimum kétségessé vált. A Lattice például nem katonai beszállító, de technológiáinak van hadászati célú felhasználása is.
Az oregoni Lattice termékei elsősorban az okos járművek nagy felfutás előtt álló piacát célozzák, nem véletlen, hogy a frissen létrehozott Canyon Bridge 30 százalék fölötti prémiumot fizet a társaság részvényeseinek. A papírokkal ugyanakkor a bejelentést követően is jó 10 százalékkal az ajánlott vételi árfolyam alatt kereskedtek, ami azt jelzi, hogy a piac némileg szkeptikus az üzlet sikeres lezárását illetően.
Az amerikai kormányzatnak és szabályozóknak egyre kevésbé tetszik, hogy a kínai állam egész iparágakban jelenik meg. Az Egyesült Államok egyebek mellett azt nehezményezi, hogy Kína nem kereskedelmi megfontolások, hanem kormányzati érdekek mentén vásárol fel nyugati cégeket és technológiákat, a tengerentúli cégeket igyekszik kizárni saját belső piacáról, miközben állami erőforrások segítségével nyomja le a saját gyártású chipek árát. Az USA-ban minden hasonló felvásárlást, így a Lattice akvizícióját is jóvá kell hagynia a különböző kormányzati ügynökségek, köztük a pénzügy- és hadügyinisztérium képviselőiből álló bizottságnak, amely a külföldi befektetéseket nemzetbiztonsági szempontból ellenőrzi. A bizottság pedig már több hasonló megállapodást is elkaszált, a félvezetőiparban például idén a Tsinghua Unigroup 3,8 milliárdos befektetési megállapodását fúrta meg a Western Digital merevlemez-gyártóval.
A képet tovább árnyalja, hogy 2012-ben kínai állampolgárokat füleltek le, akik a Lattice programozható logikai áramköreit próbálták kicsempészni az országból, idén februárban pedig a Reuters is beszámolt egy állítólagos kínai érdeklődőről, aki végül tisztázatlan okokból nem tett ajánlatot az amerikai gyártó megvételére.
A Thomson Reuters adatai szerint a kínai külpiaci felvásárlások és cégegyesítések értéke az idén már a 200 milliárd dollárt közelíti, ami rekordnak számít az előző évek tranzakcióihoz képest, a chipgyártás pedig ezen belül is kiemelkedő jelentőségű területnek számít.
