A két vállalat bejelentette: Hewlett Packard Enterprise felvásárolja a számítógépes grafika úttörőjének számító SGI-t. A "kis hal" mára elsősorban mérnöki-tudományos (HPC) és szuperszámítógépes technológiákra fókuszál, ezekben erősít most a felvásárlással a HPE.
Olcsó klasszikusok
Az 1990-es években az SGI piaci értéke még elérte a 7 milliárd dollárt, bevétele több milliárd dollárt tett ki és 10 ezer főt foglalkoztatott. De a most felvásárolt vállalat már nem a csúcson lévő SGI: a legfrissebb pénzügyi jelentés szerint a cég évi 533 milliós bevételt és 11 millió dolláros veszteséget produkált.
A SGI-t 1981-ben alapította Silicon Graphics néven Jim Clark, a Stanford Egyetem docense és más egyetemi kutatók, köztük Abbey Silverstone. A cég első komoly dobása a Geometry Engine volt, az egyik első chip, amelyet kimondottan a geometriai számítások és a 3D-s megjelenítés gyorsítására fejlesztettek ki. A Geometry Engine köré épített grafikus munkaállomások idővel egyre nagyobb sikernek örvendtek, a cég pedig egy adott ponton piacvezetővé vált ezen a piacon és olyan cégekkel versengett, mint a Sun vagy a HP. SGI gépeken készült például a Jurassic Park és a Toy Story.
Az SGI márkanevet a cég 1999-ben választotta, jelezve, hogy piaci szerepe alapján már több egy grafikai vállalatnál, de a hivatalos cégnév és a munkaállomás neve Silicon Graphics maradt. A változás elkerülhetetlen volt, mivel a vállalat korábbi erősségét nyújtó grafikai munkaállomások piacát teljesen bedarálta a felrobbanó x86-os világ. A cég által addig használt egyedi, méregdrága technológiák hirtelen tömegtermékekben is elérhetővé váltak - először a nagy teljesítményű CPU-k, majd a nagy teljesítményű grafikus gyorsítók is általánossá váltak, köszönhetően az Intel-AMD illetve a 3Dfx, az Nvidia és az ATI tevékenységének. Ezzel immár az x86-os PC-k is ütős munkaállomásokká váltak, a Silicon Graphics termékeihez képest töredék áron.
A változással a cég is igyekezett megbirkózni. A 90-es évek végén a cég a MIPS architektúra helyett Itanium-alapokra állt át. Az SGI vezetői a saját IRIX operációs rendszert is leváltották, az Itanium-alapú rendszereken már SUSE Linux futott. Lassan az SGI egy szoftver- és hardverfejlesztő cégből egyszerű hardvergyártóvá vált.
Az SGI igazi lejtmenete 2005 végén kezdődött, mikor a cég részvényeit kivezették a New York-i tőzsdéről, mivel árfolyama nem érte el a meghatározott minimumot. Ezt követően, 2006-ban Dennis McKenna vezérigazgató irányításával, 250 munkavállaló (főleg a vezetőség) elbocsátását és sikertelen cégstrukturális átalakításokat követően az SGI csődvédelmet kért saját maga és amerikai leányvállalatai számára. A helyzetet a cég menedzsmentje úgy oldotta meg, hogy a 345 millió dollárnyi hitelállományát 70 millióra csökkentette, további forrásokhoz jutott a Morgan Stanley és a General Electric Capital révén, az átalakítások részeként pedig új termékeket jelentetett meg a piacon: a linuxos kétutas Altix XE gépet, az Altix 4700-as szuperszámítógépet és kistestvérét, az Altix 450-et. Az új gépekkel a cég a vállalati piacon igyekezett teret nyerni - a grafikus megoldások helyett a szerverekre és adattárolásra koncentrálva.
2009-ben az SGI nagy részét a 300 főt - elsősorban mérnököket és tudományos dolgozókat - foglalkoztató Rackable Systems vásárolta fel 25 millió dollárért a termékeivel, a szolgáltatásaival és az ügyfélkörével együtt. Az új cég azonban úgy döntött, hogy felveszi a felvásárolt SGI nevét, melyet sokan ismertek az Egyesült Államokban és azt várták tőle, hogy segíti a terjeszkedést. Az eredeti SGI váza, a megmaradt részlegek Graphics Properties Holdings néven futnak tovább, ez a cég a szabadalmi portfólió licencelésével foglalkozik a jövőben.
A néhány évig tartó újabb reményteli időszak után most úgy látszik, a grafikai piacon hírnevet szerző Silicon Graphics, majd a szuperszámítógépek gyártását folytató SGI neve végleg eltűnik, és a cég beolvad a Hewlett Packard Enterprise-ba.
