A megváltozott felhasználói igényeket követve egy új szabvánnyal egészül ki a 802.11 szabványcsalád. A WiFi HaLow név alatt futó 802.11ah kiterjesztés a 900 MHz-es tartományban üzemel majd. A HaLow kimondottan az olyan felhasználási területeket célozza, ahol a jó lefedettség és az alacsony energiafelvétel sokkal fontosabb, mint a nyers átviteli sebesség.
A HaLow a 900 MHz-es tartományban üzemel, az ebbe a spektrumba tartozó rádióhullámok sokkal hatékonyabban mennek át a falon és egyéb árnyékoló akadályokon, mint a 2,4 GHz-es sugárzás, és különösen az 5 GHz-es sugárzáshoz képest mutatnak ragyogó lefedettséget. Ez azt jelenti, hogy adott esetben az emeletes ház pincéjébe is „lelát" a HaLow az első emeletről, miközben az 5 GHz már a földszinten is nehezen fogható.
A jó sugárzási karakterisztika azt is jelenti, hogy a jó lefedettség elérhető nagyon alacsony sugárzási energia mellett is, így nincs szükség rádiós végfok beépítésére, ami olcsóbb felépítést és minimális energiafelvételt jelent. A 802.11ah szabványt kimondottan ezen szempontok alapján írták az IEEE programjában részt vevő szakemberek. Ennek megfelelően néhány olyan megoldást is használ, amit az amúgy rokon WiFi szabványok nem támogatnak. Ilyen a reléállomások használata, amelyek az elérési pontok (AP-k) és a jeladók közé iktatva gyakorlatilag pufferelik a beérkező hálózati csomagokat és azokat egyszerre, a szabványban rögzített időközönként egyszerre küldik át. Ez lehetővé teszi, hogy a végpontok rádiós egysége csak adott időközönként ébredjen fel, végezzen küldés-fogadást, majd kapcsoljon le. Vagyis időnként jelentős adatkésleltetés lép fel, azonban az aktív rádiós időszakok drámai rövidsége csodát tesz az akkus üzemidővel. A szabvány ezért például olyan modern megoldásokat hoz, mint a Target Wake Time. Az AP és a végpont egyeztetheti előre az aktív ablakokat, amikor a végpont bekapcsolt rádióval kész a csomagok fogadására, az AP pedig csak ekkor küldi ki az addig összegyűjtött bejövő csomagokat. A TWT-ablakon kívül így a végpont fogyasztása az abszolút nulla közelébe eshet. Mivel a végpont nincs folyamatosan fogadó módban, ezért van szükség a pufferként működő relé közbeiktatására.
További újdonság, hogy a végpontokat az AP csoportokra oszthatja, és kikötheti, hogy adott időpontban mely csoport tagjai, mely csatornákon kommunikálhatnak. Ez rendkívül fontos, így ugyanis elkerülhető az interferencia és a csatornákért folyó harc, amely a hagyományos WiFi egyik sajátos jellemzője. A versengés kizárásával és a végpontok koordinálásával sokkal "tisztább marad az éter", ami megint csak lehetővé teszi a sugárzási energia minimalizálását és tovább csökkenhet az aktív sugárzási idő is.
A hírek szerint az első 802.11ah-kompatibilis chipek várhatóan 2016 során kerülnek sorozatgyártásba, így az év folyamán vagy 2017 elején fokozatosan indulhat a szabvány penetrációja. Az implementációk a Wi-Fi Alliance reményei szerint zökkenőmentesen, a meglévő wifis infrastruktúrába illeszkedően jelennek majd meg. Dedikált AP-k helyett inkább a háromcsatornás, 900/2400/5000 MHz-es tartományokban is működő egységek megjelenésére lehet számítani, otthoni, vállalati és ipari környezetben egyaránt.
