2017 júniusától az unión belül megszűnnek a külföldi mobiltelefon-használatra kivetett barangolási (roaming) díjak azt követően, hogy kedden az Európai Parlament megszavazta az új távközlési csomagot. Ugyanebben a csomagban az internet-hozzáféréshez való joggal kapcsolatos egyértelmű szabályokat is lefektették.
Az Európai Parlament közleménye szerint: „A megállapodásnak köszönhetően Európa lesz a világ egyetlen térsége, ahol garantált lesz a nyílt internet és a netsemlegesség. A netsemlegesség elvét mind a 28 tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, így az unióban nem lesz többé kétsebességes net. Ezentúl törvényt sért az, aki extra díjért jobb hozzáférést biztosít."
Ha a mobilszolgáltató bizonyítani tudja, hogy nem tudja fedezni a roamingdíj megszűnésével felmerülő költségeit, ez pedig a belföldi árak emelkedéséhez vezet, akkor az állami szabályozó hatóság (Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, NMHH) a kivételes körülményekre hivatkozva engedélyezhet egy minimális felárat a költségek fedezésére. A képviselők elérték, hogy a nemzeti hatóságok módosíthassák vagy elutasíthassák a felárat. A szolgáltatók a tisztességes használat jegyében és a szakadatlan roamingot jelentő visszaélések elleni védelemül bizonyos esetben felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat. Ennek az összegnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a roaming felárra jelenleg érvényes felső korlát.
Az új szabályok a tartalmak egységes kezelésére kötelezik az internetszolgáltatókat, azaz a szolgáltatók nem blokkolhatnak vagy lassíthatnak tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, bárki is legyen a feladó és a fogadó fél. Ez alól csak bírósági határozatnak vagy törvényi előírásnak való megfelelés, a hálózat túlterhelésének megakadályozása vagy hackertámadás kivédése ad felmentést. Ha mégis bele kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább, fogalmaz a jogszabály.
A szolgáltatók ugyanakkor továbbra is biztosíthatnak különszolgáltatásokat (például bizonyos szolgáltatásokhoz szükséges jobb internetkapcsolatot), de csak abban az esetben, ha az egyeseknek biztosított jobb minőség nem rontja az internetelérés általános minőségét. Az internetszolgáltatóknak egyértelműen el kell magyarázniuk a szerződő felhasználóknak a ténylegesen várható fel- és letöltési sebességet (szemben a hirdetésben szereplővel). Ha a későbbiekben nagy az eltérés, akkor a felhasználónak joga van kompenzációra, például a szerződés felmondására vagy anyagi kárpótlásra. Magyarországon az NMHH felelőssége lesz ellenőrizni, hogy az eltérés szerződésszegésnek minősül vagy sem – áll a közleményben.
