A legszembetűnőbb változás a táblagépeknél mutatható ki: a tablettel rendelkező háztartások aránya megkétszereződött tavalyhoz képest és elérte a 48 százalékot. A beindult gazdasági növekedésnek is köszönhetően egyre több magyar engedheti meg magának, hogy valamilyen új technológiai eszközt vagy háztartási gépet vegyen.
Fogyasztói bizalom
A Techonomic Index 2015 azzal kezdte a vizsgálódást, hogy felmérte: mennyire bizakodók vagy óvatosak a magyarok a személyes anyagi helyzetük alakulását illetően. A kutatás szerint a magyarok két, nagyjából egyenlő nagyságú csoportra oszlanak: ugyanannyian optimisták, mint ahányan pesszimisták. Majdnem ugyanannyian várnak javulást (28 százalék) a következő 12 hónapban, mint ahányan rosszabbodásra számítanak (29 százalék). A válaszadók közel egyharmada stagnálást jósol magának. Az egyetlen szignifikáns különbség a legpesszimistábbak és a legoptimistábbak aránya között van: előbbiek közel kétszer annyian (9 százalék) vannak, mint az utóbbiak (5 százalék).
Nő az étvágy az új technológiák iránt
A Samsung kutatása a magyarok vásárlási terveit is vizsgálta, azon belül átfogó képet rajzolt a vásárlók új, modern technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiről. Ebből kiderült: honfitársaink kifejezetten vágynak az új technológiát megtestesítő termékekre. Legtöbben, 23 százalék mobiltelefont tervez venni az elkövetkező három hónapban. 14 százalék valamilyen takarítóeszközt, 13 százalék pedig új tévét venne. Ha az idei adatokat összehasonlítjuk a tavalyiakkal, azt látjuk, hogy leginkább a takarítóeszközök és a konyhai eszközök iránt nőtt a kereslet (5 százalékponttal nőtt mindkét termékkategóriában), de mobiltelefont is jóval többen terveznek vásárolni, mint 2014-ben (4 százalékpontos emelkedés).
A vásárlók a legtöbb pénzt tévére, illetve számítógépre, laptopra szánnak. Tévék esetében átlagosan 115 ezer forintot, számítógépek, laptopok esetében pedig átlag 114 ezer forintot terveznek költeni. Érdekes, hogy táblagépre átlagosan 67 ezer forintot, míg mobilra átlag 61 ezer forintot kívánnak költeni.
A túlnyomó többség nem kíván hitelt felvenni, hanem vásárlását meglévő megtakarításából, jövedelméből fedezné. A vásárlást hitelből tervezők aránya a tévék (a vásárolni szándékozók 36 százaléka) és a mobiltelefonok (32 százalék) esetében magasabb az átlagnál, de ezeknél a termékeknél sem jellemző.
Kell az új, a jobb, a szebb
A kutatás során arra is választ kerestek, mi a vásárlás legfőbb motivációja. Természetesen minden termékcsoport esetében más és más az indok, ugyanakkor jellemző minták rajzolódtak ki. A mobiltelefonok, a laptopok és a takarítóeszközök esetében a meglévő eszközzel kapcsolatos elégedetlenség a legfőbb motiváció az új vásárlására: a berendezés nem úgy működik, ahogy azt a tulajdonos szeretné.
A laptopok, mobilok, táblagépek és tévék esetében az is fontos szempont – nagyjából minden negyedik megkérdezett adta ezt az indoklást -, hogy a megvásárolni tervezett termék teljesítménye jobb. Érdekes, hogy az új termék jobban néz ki, stílusosabb csak a harmadik leggyakrabban említett indok volt. és főleg a laptopok, mobilok, tévék és konyhai eszközök esetében említették a megkérdezettek.
Nyilas Orsolya, vállalati kommunikációs vezető a kutatást összefoglalva elmondta: „Az emberek szemlátomást szívesen költenek arra, hogy otthonaikban új technológiát képviselő termékeket használhassanak. Ez a trend abba az irányba mutat, hogy a magyar otthonok egyre okosabbá válnak, és felkészülnek a következő nagy technológiai ugrásra, amit az Internet of Things hoz el."
A kutatásról
A Samsung Electronics azért indította útjára a Samsung Techonomic Index kutatás-sorozatot, hogy felmérje, miként viszonyulnak az emberek a technológiához, hogyan változnak a vásárlói igények. A Samsung ezekhez igazítja termékeinek fejlesztését. Az átfogó kutatás részeként 18 ezer válaszadót kérdeznek meg online kérdőívben 18 európai országban – ebből ezret Magyarországon. A kutatási tanulmány a European Samsung Lifestyle Research Lab közreműködésével a Lightspeed GMI készítette.
A kutatásban résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Románia és az Egyesült Királyság. Az interjúkat 2015. április 21. és május 18. között vették fel. Az adatgyűjtést a Lightspeed GMI végezte, míg az elemzést a Blue Rubicon készítette.
Az összehasonlító adatsort az Ipsos MORI 5,000 fős kutatásából vették, amelyet az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban végeztek 2014. április 14-28. között.
