Bevezetőjében Dr. Steier József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Energiaipari Szakmai Osztály elnöke felhívta a figyelmet, hogy habár Magyarország méretéhez képest is jelentős biogáz potenciállal rendelkezik (szennyvíziszap, depóniák, mezőgazdasági üzemek, stb.) ennek ellenére a szektor részesedése az energetikában a statisztikai hibahatárt sem éri el és gyakorlatilag az ágazat egésze – kevés kivételtől eltekintve – veszteséggel dolgozik. Megy a csodavárás (KÁT vagy METÁR megjelenésében bízva), miközben számtalan olyan előremenekülési lehetősége van a szektornak, amellyel önmagában is versenyképessé tud válni, gondoljunk csak a német vagy a dán biogáz üzemekre és rendszerbeli integrációjukra. Sajnálatos, hogy Magyarországon megrekedt a fejlődés a támogatott energia-termelés, jó esetben pedig a kogeneráció szintjén és sem a hideghasznosításban (trigeneráció), sem a komplex rendszerszintű gondolkodásban, beleértve a szén-dioxid vagy a fermentorlé hasznosítását, nincsenek a nemzetközi szintet jelző eredményeink. Ennek tudható be, hogy a mintegy 1000 MW-ra becsülhető biogáz potenciákból mindössze 46 MW – kevesebb, mint 0,5%! – van becsatornázva és közben tévesen rekultivált (valójában lefojtott) szeméttelepeink továbbra is ontják a légkört a CO2-nél 20-szor jobban terhelő metándús biogázt.
A konferencia Dr. Balogh László, a Megújuló Energia Szövetség volt elnöke, Paks2 – megújulók előadásával indult, hangsúlyozva azt, hogy a létrejövő – átmenetileg mintegy 4000 MW-nyi – nukleáris kapacitás megnövelt infrastruktúrájára a megfelelő energia paletta kialakításával és az áramtárolás megoldásával felfűzhetők a megújulók, amelynek ára rohamosan csökken. Kiemelte, hogy a 32 Ft-os tervezett áramár mellett már a megújulók is komoly alternatívát képeznek, különösen akkor persze, ha a támogatott német széláram is megszűnik.
Dr. Bagi Zoltán a fermentor technológia fejlődéséről és a Szegedi Tudományegyetem vonatkozó kutatásairól adott számot, jelentős mértékben szélesítve a feldolgozható nyersanyag bázis kérdését. A Biogas Italia előadója a legújabb N2 és H2S megkötéssel kapcsolatos „pilot" üzemüket és komplex fejlesztéseiket mutatta be, beleértve a speciális alapanyagok elő-feldolgozására alkalmazott elő-reaktorok kérdését.
A kis teljesítményű biogáz termelő/nyerő helyek esetében komoly lehetőséget ad a biogázok konténeres gyűjtése és szállítása, illetve a Rév és Társa cég által bemutatott Svédországban alkalmazott biogáz cserekonténer, amely a közúti közlekedésbe integrálja közvetlenül a tisztított biometánt.
A szlovák Heloro cég a CHP motorok komplex hasznosítása mellett azok méretével és trigenerációs kapcsolatával foglalkozott, referenciaként bemutatva a révkomáromi fűtőművűket. Megjegyzendő, hogy Magyarországon több száz viszonylag nagy (200 kW-1,6 MW) kapacitású CHP egység áll több éve, mivel csak és kizárólag a KÁT biztosította számukra a rentabilitást!
A konferencia utolsó blokkja a CO2 hasznosítás (Quadgeneration) legújabb kutatási irányaival foglalkozott, ahol a Bay Zoltán Alapítvány és az Ateknea cég képviselői a CO2 hasznosítással kapcsolatos különleges innovatív megoldásokat és uniós projektekben elért sikereket (algadisk) mutattak be. Mivel ezek az alga-projektek elsősorban a kis biogáz üzemek és/vagy szennyvíztelepek CO2 hasznosítását tudják a nagy értékű mikroalgák termelésén keresztül megoldani, így elsősorban az orvosi és kozmetikai szektort tudják kiszolgálni, de az évente keletkező mintegy 31 milliárd tonna CO2 feldolgozásában még nem játszanak komoly szerepet.
Ennek a nagy tömegű CO2-nek a feldolgozását és ezzel egy akár paradigmaváltást is elindító előadást mutatott be a Sunwo Zrt. vezérigazgatója, aki a CO2 öntözés rendszerbe állításával és mintegy 9-10 milliárd tonna CO2 nyersanyagként történő felhasználásával akár egy világméretű program indítását is elképzelhetőnek tartja a Szahara zöldítésén és a kukoricaföldek világméretű CO2 öntözésén keresztül.
A konferencia elnöke összefoglalójában utalt arra, hogy a különböző szakmai ágak és a széles spektrum új lehetőséggel segíti a részvevőket és a szektort és bejelentette a Sahara Scientists Summit-ot (2015. 05. 20.) továbbá azt, hogy nemzetközi kooperációban már elkezdték a XXIII. Nemzetközi Energia és Innovációs Fórum (2016. 02. 17-19.) szervezését, melyre természetszerűleg várják az innováció iránt elkötelezett részvevőket.
