November 7-én a Svéd-Magyar Innovációs Napok programsorozat negyedik konferenciáját rendezték meg, amelynek ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium adott otthont. Az eseményen Svédország diplomáciai képviselete, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és a magyar kormányzati szervek is részt vettek. A svéd gazdaságot 3 cég is képviselte, előadásaikban és asztalkiállításon bemutatták innovatív termékeiket, gondolkodásmódjukat

A két ország ismert szakértői, vállalkozói, mérnökei és diákjai a többi között arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lesz egy kreatív ötletből sikeres, a fenntartható fejlődés és a nemzetstratégiai célokat egyaránt szolgáló vállalkozás? Hogyan valósul meg egy start-up vállalkozás innovatív ötlete? Egy már működő vállalkozást hogyan mozdíthat előre az innováció? Mi a siker kulcsa, és hogyan kerülhetők el a buktatók? Mit gondol erről a kővetkező generáció?

A megnyitót Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete és Dr. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár tartotta.

Az innovatív gondolkodás és a vállalkozó szellem meglétéhez a jó oktatási rendszer és az üzletbarát környezet a két leginkább szükséges tényező, e két területre pedig komoly hatással lehet az állam – fejtette ki Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete, a rendezvénysorozat egyik ötletgazdája. Svédország egyike azon országoknak, amelyek GDP-jük legnagyobb részét kutatás-fejlesztésre fordítják, ennek pedig meg is van a hatása: Svédország idén sorozatban harmadszor lett az Európai Unió leginnovatívabb tagállama. Ezen az úton sohasem szabad megállni. Példaképpen elmondta, hogy a rádiócsövet a svédek alkották meg, és fél évszázadon keresztül azzal rádióztunk, míg az amerikaiak meg nem alkották a tranzisztort, ami rövid idő alatt lesöpörte az elektroncsövet. Ma az Ericsson a távközlés élenjáró világcége, de nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. A nagykövet meggyőződéssel vallja, hogy a fiatalok a leginkább innovatívak, és bennük van meg a képesség arra, hogy más szemszögből lássák a világot. Ezért az oktatási rendszereknek a kreatív gondolkodást kell ösztönözniük, a munkahelyeknek pedig meg kell találniuk a módot arra, hogy az ifjak kreativitását az idősebbek tapasztalataival ötvözzék. Svédországban állítják, hogy a fiatalokat sújtó munkanélküliség leküzdésének egyik leghatásosabb módja, ha megtanítjuk őket vállalkozni.

Budapest legyen a régió startup fővárosa – így fogalmazott Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, 2020-ig pedig meg kell valósítani a technológiai inkubátor programot. A Nemzetgazdasági Minisztérium (Dr. Nikodémus Antal) előadásában bemutatta a „Runway Budapest 2.0.2.0 – StartUp Credo" kiadványát, amely célul tűzte ki, hogy Budapest az évtized végére a régió startup központjává váljon. Az ehhez szükséges eszközöket a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Innovációs Hivatal valamint a hazai startup közösség szereplőiből álló BudapestHUB munkacsoport dolgozta ki. A megújulás főszereplője a globális piacra törekvő startup közösség. Az államnak katalizátor szerepe van: az oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés valamint az adózás és szabályozás területén támogató környezetet nyújt, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság mellett. A 2014-2020-as EU tervezési és programozási ciklusban a Runway Budapest 2.0.2.0 program finanszírozására mintegy 140 Mrd Ft áll majd rendelkezésre a GINOP forrásaiból, amelynek kétharmadát visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök tennék ki. A globális piacot megnyerni vágyó fiatalok közül egyre többen választják az innovatív vállalkozói életformát. Budapest komparatív előnyei közé tartozik többek közt a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, sajátos kreatív látásmódot igénylő és kínáló területek. Hasonló előnyökkel rendelkezünk a biotechnológia és az orvosi műszerek fejlesztése terén.

Az innovációs napok megrendezésének ötlete a tavaly októberi, nagy sikerű Svéd–Magyar Innovációs Fórum nyomán született. Az események lehetőséget biztosítanak a két állam szakértőinek eszmecseréjére, tekintettel arra, hogy Svédországban és Magyarországon is a közelmúltban készült el a nemzeti innovációs stratégia, amelynek megvalósítása mindkét államban megkezdődött. A rendezvénysorozat májusi állomásán az új innovációs stratégiákat és reformokat vitatták meg, a júniusi eseményen az oktatás, a kutatás és a piaci szereplők együttműködésének lehetőségeit vizsgálták és mutatták be a résztvevők.

Ezt az innovatív szemléletet helyezik előtérbe mindennapjaikban a programsorozatot támogató vezető svéd vállalatok: Electrolux, Ericsson, Sigma Technology.

A hármas kérdéscsoportra bontott témát előadások és az azt követő panelbeszélgetések tették igazán érdekessé.

Az első kérdéscsoport a „Kezdeti lépések - A tervektől a piacig", a második a „Mi a sikeres Start-up vállalkozás kulcsa?", a harmadik pedig a „Nem lehet elég korán kezdeni - a kővetkező generáció szerepe az innovációban". Ez utóbbiban a valódi fiatalok szólaltak meg, a 16...20 éves középiskolások, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győztesei, akiket Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének alapító elnöke képviselt.

A jó hangulatú konferencia elérte célját, a gondolatébresztést vállalkozói, kormányzati, és egyéni ambíciójú kutatók, mérnökök szintjén.