Magyarország gazdasági kibontakozása úgy valósulhat meg, ha folyamatosan ösztönözzük az új tudás előállítását, amelynek érdekében a hazai oktatás és képzés versenyképességének erősítése fontos cél különösen a műszaki, informatikai és természettudományos területeken. Az innováció kulcseleme az alkotó ember tudása, amely a piacokon hasznosítható kutatási eredményekkel járul hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez. A Svéd-Magyar Innovációs Napok rendezvénysorozat eseményén svéd és magyar kormányzati, felsőoktatási és vállalati szakemberek a tudásháromszög elemeinek – az oktatásnak, a kutatásnak és vállalatok tevékenységének – összefüggéseiről, egymást erősítő hatásairól cseréltek tapasztalatokat.
Dr. Péceli Gábor, a BME rektoraA megnyitón Dr. Péceli Gábor, a BME rektora, Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete, Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára és Dr. Gilly Gyula, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatás-politikai főtanácsadója mondott beszédet.
A tanácskozás minden területre kiterjedő véleménycseréjét két panelbeszélgetés növelte valódi értékké.
Az Európai Unió országait tekintve Magyarország ma a mérsékelt innovátorok közé tartozik. A tudástranszfer alakítása fontos feladat, mivel nyilvánvaló tény, hogy a globalizált világban csak a tudástársadalmak lehetnek versenyképesek. Míg a kutatóhelyek minőségében jó pozíciót foglal el az ország, a kutatók, valamint az egyetemi-vállalati K+F együttműködések számában már korántsem ennyire biztató a helyzet. Az oktatás, a kutatás és a vállalati működés összehangolása nélkül azonban nincs sikeres innovációs ökoszisztéma, ezért ezen a területen nagy szükség van a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok átvételére.
 Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagyköveteDr. Gilly Gyula, felsőoktatásért felelős államtitkár rámutatott, hogy az együttműködés az iparral fontos forrást jelenthet az egyetemek számára az állami finanszírozás kiegészítésére a felsőoktatási kutatási eredmények piacképes innovációvá alakítása révén. A kooperáció nyomán erősödhet a magyar felsőoktatás versenyképessége is, hiszen így első kézből tapasztalhatják meg az intézmények azt is, hogy a piacnak milyen szakemberekre van szüksége. A formálódó felsőoktatási reform abba az irányba szeretné terelni az egyetemeket és főiskolákat, hogy a valós társadalmi igények alapján alakítsák ki képzési programjaikat. Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára, a programsorozatot szakmailag támogató tárca nevében hangsúlyozta, hogy Magyarországon a hasznosítás-orientált K+F+I támogatása a hazai KFI stratégia kiemelten fontos eleme, amelyhez elengedhetetlen mind a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felsőfokú képzés erősítése, különösen a műszaki és a természettudományokban, mind a kreatív, innovatív szakembereket kibocsátó duális felsőoktatás és képzés fejlesztése. A nemzetközi versenyben a tartós pozíciókat csak a minőségi magyar munkaerő képes biztosítani. Felhívta továbbá a figyelmet a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységére, amely az ún. tudásháromszög, az oktatás-kutatás-innováció támogatását helyezi előtérbe. Hangsúlyozta, hogy a Tudás és Innovációs Közösségekben való magyar részvétel támogatása továbbra is prioritás. A két panelbeszélgetés során a részletekre is sor került. |
Az első panelbeszélgetés résztvevőiAz első vita partnerei Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a MISZ elnöke, Dr. Belina Károly, a Kecskeméti Főiskola keretei közt működő GAMF dékánja, Takács János, az Elektrolux kelet-európai régió holdingvezetője és a gyár vezérigazgatója, Niklas Malmos, a Sigma Kudos Csoporton belül működő Global Operations igazgatója, Vámos Ábel, az Ericsson k+f hardverfejlesztési főosztályának vezetője, valamint Dr. Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, aki kiemelt beszédében méltatta a felsőoktatás és magánszektor együttműködését, a szükséges feladatokat.
Anders Flodström professzor, az Európai Innovációs és technológiai Intézet (EIT) ICT Labs oktatási igazgatójaA második panelbeszélgetés az oktatás szerepét tárgyalta az innovációban európai szemszögből. Kiemelt beszédet mondott Anders Flodström professzor, az Európai Innovációs és technológiai Intézet (EIT) ICT Labs oktatási igazgatója. Az ICT Labs az EIT egyik Tudás és Innovációs Közössége, amelyben Svédország vezető szerepet vállal. Anders Flodström professzor beszédében kiemelte, hogy az EIT speciális innovációs és K+F stratégiát valósít meg az uniós K+F programokon belül. Ennek a lényege az, hogy hosszú távú kooperáció formájában hozza össze a tudásháromszög tagjait, amelyek céges formában működnek együtt a valóban piacorientált kutatás-fejlesztésért. Az innováció nyomán nemcsak új munkahelyek jönnek létre, hanem meg is szűnnek régiek, azonban ez a folyamatos megújulás biztosítja a gazdaság fejlődését, fenntarthatóságát, ez visz előre.
 A második panelbeszélgetés résztvevőiA magyar és svéd szakemberek egyetértettek abban, hogy mindkét országban elsődleges a tudásáramlás támogatása a tudásháromszög tagjai között, amint az Svédország és Magyarország innovációs stratégiáiban is megfogalmazódott. A konferencia nagyszámú hallgatósága sokat hasznosíthatott az elhangzottakból, a rendezvény sikeres volt, feltehetően előbbre viszi az országaink közötti kapcsolatépítést K+F+I területen. |
