Automatizált csomagszállítás, 3D tapintásérzékelés és elektromechanikus kormányrendszer - nagy a kereslet a világban az ilyen magas színvonalú hazai műszaki mérnöki fejlesztések iránt még a bizonytalan, lanyhuló globális forgalom mellett is. Magyarország ezen a területen úgy képes kiemelkedő teljesítményre, hogy nem áll rendelkezésére a fejlesztésekhez szükséges gazdasági ökoszisztéma minden eleme, és komoly szakemberhiánnyal küzd a szektor

A szigetszerűen kiemelkedő eredmények ugyanakkor jó alapot adnak egy válságálló, jól jövedelmező sikerágazat kialakítására - állítja egybehangzóan az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete és a piac több szereplője, szakértője.
Száz kilométernyi automatizált csomagszállító rendszer kivitelezése a dubaji nemzetközi repülőtéren, internet alapú, robusztusan kódolt vasúti vonal-irányítási rendszer felépítése Németországban, és az autók következő generációs kormányrendszereinek fejlesztése mind-mind olyan világszínvonalú magyar teljesítmény, amely jól értékesíthető a globális piacon. A sikerből magyar tulajdonú cég, nemzetközi óriás hazai fejlesztőközpontja és akadémiai kutatóintézet egyaránt kiveszi a részét, de a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben lenne lehetséges a magyar mérnöki tudás értékesítése a világban. A high-tech mérnöki munka ugyanis az élet mind több területén válik meghatározó jelentőségűvé, a napelemektől az autókon vagy mosógépeken át a mobiltelefonokig. Az egyre bővülő ipari mérnöki munkaigényre nincsen elegendő szakember sem Európában, sem az USA-ban, egyedül Ázsiában képesek megfelelő számban biztosítani őket a piac számára.
"Cégünk bővülésének jelenleg csak a minőségi munkaerő hiánya szab határt. Azonnal képesek lennénk akár 100 új szakember felvételére, de egyre kevesebb a megfelelő nyelv- és szaktudással rendelkező, elhivatott villamosmérnök, aki ráadásul vállalna hosszabb vagy rövidebb távú külföldi bevetéseket." - fogalmazott Winkler Tamás, a magyar tulajdonú, ipari informatikai és automatizálási mérnöki szolgáltatásokat nyújtó evopro Kft. nemzetközi sales igazgatója. Cége sokat fordít kutatás-fejlesztésre, és az elektronika több területén is otthon van: intelligens vezeték nélküli szenzorhálózatokkal, nagysebességű számítások hardveres gyorsításával ugyanúgy foglalkoznak, mint komplett reptéri csomagszállító rendszerek tervezésével és szállításával, de a Siemens különböző németországi fejlesztőközpontjai számára is végeznek hardver és szoftver rendszertesztelést. Az igazgató szerint ma az egyik legjobb üzlet a mérnöki szolgáltatás, mert a gyártással ellentétben a piaci bizonytalanságok ezt a területet kevéssé érintik, ugyanakkor egyelőre sem a hazai tőke, sem a magyar állam nem használja ki az ebben rejlő lehetőséget.
Nemzetközi óriáshoz, a világszerte közel 178 000 munkatársat foglalkoztató és tavaly 11 ezer milliárd forint összegnek megfelelő forgalmat bonyolító ThyssenKrupphoz tartozik az a budapesti kompetenciaközpont, amelyben mintegy 250 magyar mérnök segítségével a jövő elektromechanikus kormányrendszereit fejlesztik és tesztelik prémium autómárkák számára. A ThyssenKrupp Presta Hungary a nemzetközi konszern egyik jelentős fejlesztőközpontja, ahol az elektromechanikus kormány fejlesztését és a gyártáshoz szükséges támogatást biztosítják az anyacég számára.
- "A minőségi mérnöki tudás az elektronikában világszerte keresett termék, és magyar csapatunk a saját szakmájában igazi világbajnok. Magyarországnak érdemes lenne több energiát koncentrálnia erre a képzési területre, mert ez a közeljövő nagy befektetése." - állította Marc de Bastos Eckstein, a vállalat német ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: az 1999-ben három magyar mérnökkel útjára indult cégük alig tíz év leforgása alatt a legjobbak közé tartozó kompetenciaközponttá fejlődött, és a világ vezető autógyártói lettek a megrendelői. A ThyssenKrupp Presta Hungary a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a fejlesztés lehetőségeit.
A sikeres, nem profitcélú szervezetek közé tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA), ahol többek között a világszerte nagy visszhangot kiváltott 3D tapintásérzékelőt és a nemzetközi találmányi díjat elnyerő "mágneses egeret" fejlesztették, amely a vizsgálandó anyag károsítása nélkül képes letapogatni annak belső szerkezetét.
- "Az intézményünk által vezetett Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP) 2009-ben felmérést készített a szektorban működő vállalatok körében, és egyértelműen kiderült, hogy már most sincs elég megfelelő tudású szakember az országban. Ez már csak azért sem szerencsés, mert közeljövőnk legnagyobb kihívásai, mint például a környezetszennyezés enyhítése, az alternatív energiaforrások kihasználása, vagy az öregedő társadalom egészségügyi problémáinak kezelése pontosan ezektől a mérnököktől, ettől az ágazattól várható" - hívta fel a figyelmet Dr. Bársony István, az MTA MFA igazgatója, az IMNTP szakmai vezetője. Véleménye szerint a kialakult helyzet kulcsa a természettudományos oktatás minőségének javítása lehet.
- "Nem lehet eléggé hangsúlyozni a természettudományos oktatás fontosságát Magyarország jövője szempontjából. Egy gazdaságilag és környezetileg is élhetőbb országot csak mérnökök segítségével lehet felépíteni. Ehhez a legjobb szakemberek kellenek, akik pedig jó egyetemek és középiskolák segítségével képezhetők." - mutatott rá Gacsal József, az IVSZ alelnöke, aki szerint az ágazat egyszerre alkalmas a legmagasabb tudású kutatói és a kevésbé kvalifikált munkaerő felvételére is, hiszen a fejlesztések mellett a gyártásban mindig szükség van alacsonyabb képzettségű munkavállalókra is, de a kettő aránya nincsen egyensúlyban a magyar gazdaságban.
Bár a hazai ipari termelés 15%-át már ma is az elektronikai szektor adja, ennek nagy hányadát jelenleg az egyszerű munkát adó összeszerelő üzemek jelentik.